Mohácson a Mohács-Kölked Református Egyházközség Pándi Kálmán Otthonát látogattuk meg.

A  Pándy  Kálmán  Otthon  1953-től  rendelkezik  működési  engedéllyel.1971-től  Baranya megye,  1979-től Mohács Város Tanácsa, illetve Mohács Város Önkormányzata –önként vállalt  feladataként –működtette.  2011.  augusztus  1-től  Mohács-Kölked  Református Társegyházközség látja el a fenntartói teendőket.

Az  intézmény  szolgáltatásait  igénybe  vevő  személyek  élettere  1989-ig  kórtermekre korlátozódott,  a  férfi  és  női  osztályok  kórházi  körülményekre  emlékeztető  nagy  létszámú szobáiban együtt gondozták az értelmi fogyatékkal élőket és a pszichiátriai betegeket.1990-ben megszüntették a zárt osztályokat és megkezdődött a lakószobák komfortosítása, tudván,  hogy  a  lakók  életét,  magatartását  jelentősen  befolyásolja  közvetlen  környezetük fizikai, tárgyi világa is.

Az  épület  tetőterében  közösségi  helyiséget,  tornatermet,  zeneterápiás  termet,  kreatív műhelyt alakítottak ki és rendeztek be. Az  önmaguk  ellátásában  nem,vagy  csak  folyamatos  segítséggel  képes értelmileg akadályozott  személyek,  illetve pszichiátriai  betegek állapotának  megfelelő  önállóság, döntési  lehetőség, szinten  tartó,  képességfejlesztő,  munkajellegű  foglalkoztatás,  továbbá sport-és szabadidős tevékenységek végzésének lehetősége biztosított az otthonban.

A dezinstitucionalizációelső lépéseként –minisztériumi támogatással –1998-ban épült két akadálymentesített lakóotthon  értelmileg  akadályozott  fiatalok,  majd  később  pszichiátriai betegek részére. Ezek 2002-ben kerültek átadásra.

Lakásvásárlással, illetve a lakóotthonok „átminősítésével”  2014.  január  1-től  28-28  fogyatékos  személynek,  illetve  pszichiátriai betegnek biztosít az intézmény támogatott lakhatás szolgáltatást. Mohácson és a kistérség 43 településén saját otthonukban élő értelmileg és halmozottan akadályozott  egyéneket segíti  a  30  férőhelyes nappali  intézmény és  a támogató szolgáltatás.

A nappali intézmény és a támogató szolgáltatás elsődlegesen abban nyújt segítséget,   hogy   a   fogyatékos   személyek   a   lehető   legtovább   élhessenek lakókörnyezetükben, saját otthonukban. Valamennyi ellátási formában arra törekszenek az intézmény szakemberei, hogy mindenki csak  olyan  mértékben  részesüljön  segítségben,  amennyire  ténylegesen  rászorul,  és  a segítségnyújtás  mértéke  fokozatosan  csökkenjen.  Céljuk  a  hagyományos  gondozás  és ellátás  helyett  az individuális  kísérés,  a kooperáció,  a participáció,  a  mindennapos problémák megoldásához nyújtott segítség –asszisztencia–megteremtése.

A teljes ellátás mellett hangsúlyos szerepe van az otthonban a mindennapok hasznos és értelmes  tartalommal való  megtöltésének.  Az  intézmény  saját  kerámia-,tűzzománc- és szőnyegkészítő  műhelyéből,  illetve  a  munkalehetőséget  biztosító  akkreditált  foglalkoztató műhelyekből igényes, piacképes termékek kerülnek ki.

A kulturális, sport és munkajellegű foglalkozások rendkívül fontosak, hisz sikerélményhez juttatják  a  lakókat,  és  feltárhatják  új,  vagy  elfeledett  képességeiket.  Az  intézményben 5 színjátszó és playback csoport, énekkar, zenekar, dobcsapat, tánccsoport, képzőművészeti szakkör, sportkör, íjász-csoport működik.

Az  intézmény  első  foglalkoztató  műhelyét  a  90-es  évek  elején  a  főépület  alagsorában alakította  ki,  ahol  a  Csömöri  Összefogás  Ipari  Szövetkezet  alkalmazásában  15-20 megváltozott munkaképességű személy dolgozhatott.

A lakóotthonok átadásával különösen fontosnak tartotta a szakmai vezetés, hogy az ápoló-gondozó  otthontól távol  végezhessenek munkát  a  szolgáltatást  igénybe  vevő  személyek. 2002-ben –a  várostól  bérelt  kétszintes,  nagy  alapterületű  épületben –kerámiaműhelyt, varrórészleget, bábkészítő-, illetve foltvarró műhelyt alakítottak ki.

2006-ig  az  intézmény  főépületének  alagsorában  lévő  műhelyben –a  FŐKEFE  Kft. alkalmazásában –30 fő végzett összeszerelést, csomagolást, szövéshez textil-előkészítést. Az AGORA Kft.–az intézménytől kb. egy km-re lévő műhelyében –papír zsebkendő, illetve papírszalvéta csomagolási feladatokkal bízott  meg 15 főt az intézmény ellátását igénybe vevő személyek közül.2006júliusában a FŐKEFE Kft. befejezte az intézmény területén a foglalkoztatást. Az ily módon megszűnt munkaviszonyú, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló lakók  munkalehetőségének  biztosítása  érdekében  újműhelyek  kialakítására  pályázott  az intézmény,  és  megszervezték  az  intézményen  belüli szociális foglalkoztatást.

Munka-rehabilitáció keretében takarításban, mosodai munkában, parkgondozásban 28 fő vett részt. A  szükséges  elméleti-gyakorlati  ismeretek  elsajátítását  követően  a  fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás  keretében –keramikus  (segítő)  szakmai  irányítása  mellett –10  személy készített öntött, formázott, natúr-és festékmázzal ellátott dísz-és használati tárgyakat.

2002-ben létrehozott integrált munkahely –ahol a munkaadó az Összefogás az Egyenlő Esélyekért  Nonprofit  Közhasznú  Kft. –40  fő  megváltozott  munkaképességű  személyt foglalkoztat a településről, illetve 40 főt a Pándy Kálmán Otthon különböző bentlakást nyújtó szolgáltatásait  igénybe  vevő  személyek  köréből. A  legnagyobb  létszámú  foglalkoztatást jelenleg a gyöngycsomagolás jelenti.

Jelenleg  40  fő  dolgozik  a fejlesztő  foglalkoztatás keretében,  ebből  22  fő  Szt.  szerinti fejlesztési  jogviszonyban,  18  fő  pedig  Mt.  szerinti  munkaviszonyban.

A  végzett tevékenységek a következők:

-Háztartási kerámiatermék készítése: 13 ellátott vesz részt napi négy órában –a segítői feladatokat 1 fő pedagógus (rajztanár) napi 4 órában látja el.

-Ajándéktárgy készítés(tűzzománc képek, ékszerek): 5 fő ellátott vesz részt napi négy órában –a segítői feladatokat 1 fő segítő (munkapszichológiai asszisztens, ideg-elme szakápoló) napi 4 órában látja el.

-Szőnyeggyártáskézi szövés:6 fő ellátott vesz részt napi 4 órában–a segítői feladatokat 1 fő segítő (ideg-elme szakápoló) napi 4 órában látja el.

-Egyéb épülettakarításban, mosodai gyűjtőszolgálatban, zöldterület kezelésben16 fő ellátott vesz részt napi 4 órában–a segítői feladatokat 2 fő segítő (szakápoló) napi 4-4 órában látja el.

Az árbevétel mellett a megváltozott munkaképességű emberek számára szervezett fejlesztő foglalkoztatás az alábbiakat biztosítja:

-Láthatóság–az előállított termékek piacra vitelével az emberekben tudatosul, hogy a megváltozott munkaképességű emberek munkájukkal értéket hoznak létre.

-Tisztelet–felhívjuk a társadalom figyelmét a megváltozott munkaképességű emberek értékeire, képességeire és munkához való jogára.

-Önbecsülés–értelmet ad munkájuk, ezáltal is tudatosítva, hogy értékes tagjai a társadalomnak.

-Integráció lehetősége–ösztönzi a munkaerőpiacon és a társadalomban a fogyatékkal élő emberek integrációját, illetve re-integrációját.

A nyílt  munkaerőpiaci  foglalkoztatást megnehezíti,  hogy  Mohácson  kevés  ipari  üzem, vállalkozás működik, ahol munkalehetőséget kaphatnának az intézmény ellátottjai. Ennek ellenére általában 1-3 fő mindig dolgozik a nyílt munkaerőpiacon. A helyi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ellátottak a kezdeti akadályok leküzdését követően megállják helyüket az adott területen, és értékes emberi, munkatársi kapcsolatokkal gazdagodnak. Az  intézmény állandóan  keresi  a  kapcsolatot a  helyi  munkaadókkal:  védett foglalkoztatókkal (jelenleg 40-45 főt alkalmaznak), vállalkozásokkal, szolgáltatókkal (jelenleg 2 főt foglalkoztatnak)

Pécsen ebéd után a szálloda éttermében folytattuk szakmai programunkat helyi vállalkozások bemutatkozásával.

A MAGAR Szociális Szövetkezet célja hogy integrálja a pécs-baranyai őstermelőket oly módon, hogy a tőlük felvásárolt terményeket tisztított vagy feldolgozott állapotban értékesíti a pécsi éttermeknek, közétkeztetés résztvevőinek. E tevékenységével támogatja a mezőgazdasági kistermelőket és hozzájárul a gyermekek egészséges étkezéséhez. A Pécs, Sport utca 4. szám alatt található zöldség-gyümölcs feldolgozójában 11 fő alkalmazottat foglalkoztat, 14 pécsi bölcsődének, 9 étteremnek szállít és több mint 30 üzletben megtalálhatók termékei, melyek közül a legnépszerűbbek a gyümölcsből, zöldségből és magvakból készült aszalványok: almakex, céklakex, répás kexek.

A MAGAR Szociális Szövetkezet egy éve működteti az uniós forrásból kialakított HACCP-minősített Pécs, Sport utca 4. szám alatti üzemét. Az ingatlanon hűtőkamrákkal, zöldség-gyümölcs feldolgozására alkalmas gépekkel várja a pécsi és baranyai őstermelők, valamit a megye településein szervezett mezőgazdasági közfoglalkoztatások terményeit. A tisztítást, az esetleges feldolgozást követően a pécsi közétkeztetésbe és pécsi éttermekbe, üzletekbe szállítja termékeit. A MAGAR az elmúlt évben rendszeresen megjelent a termelői piacokon, a megyében egészséges és tudatos fogyasztói magatartás témakörébe tartozó rendezvényeken, kiállításokon, vásárokon. Saját zöldség-gyümölcs boltot nyitott. Az egészséges táplálkozás népszerűsítése érdekében folyamatos termékfejlesztést végez, hogy mind hatékonyabban megőrizze a felhasznált alapanyagok tápértékét és tisztaságát.

Bemutatkozott a LABOR Kulturális Labor Szociális Szövetkezet, akik egy művészeti közösségi teret hoztak létre Pécsen.

Missziójuk a kreatív ipar és a kulturális városfejlesztés rendhagyó formáinak keresése a fenntartható fejlődés szempontjai szerint. Aktivitásukat elsősorban a művészet és társadalom kohéziója mentén fejtik ki. Mindezeket közösségi kulturális terek létrehozásával és azok hatékony működtetésével, saját tervezésű, egyedi termékek készítésével és szociokulturális tevékenységeikkel alapozzák meg.

Van installációs műhelyük, ahol különböző rendezvényeket, kiállításokat szerveznek, A laboda című műhelyben gyermek foglalkozásokat tartanak a kreativitás szabadságának biztosításával, Médiaműhelyük klasszikus grafikai termékek, pl reklámanyagok tervezésével foglalkozik. A Lumensquad fényfestő műhelyük mindig alkalomhoz illő fényinstalláció megvalósítását biztosítja. A szabadkikötő közösségi tér, ahol koncerteket, kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak.

Második nap reggelén a Baptista Szeretetszolgálatot látogattuk meg.

A Baptista Szeretetszolgálat Életminőség-fejlesztő SzolgáltatásokIntézménye1981-ben, egy 8  fős  ÉNO –Értelmi  Fogyatékosok  Nappali  Otthona –megnyitásával  kezdte  meg működését.

A foglalkoztatás az első pillanattól hangsúlyos, alapvető eleme volt a nappali ellátás  keretében  megvalósuló  fejlesztésnek. 

2011-től  a  Baptista  Szeretetszolgálat fenntartásába került az intézmény, mely jelenleg 90 fő gyermek és felnőtt fejlesztését és foglalkoztatását vállalja. Az   intézmény  célja,  hogy  a  rájuk  bízott  személyeket keresztyén  szellemiségben, képességeikhez és szükségleteikhez illeszkedő szolgáltatások által az önrendelkezés maximális figyelembevétele mellett támogassák a kiteljesedett, önálló életvitel elérésében.

Az intézmény –megalakulása óta –kiemelt figyelmet fordít a foglalkoztatásra. 1982-ben egy ipari kft-nél, és egy pezsgőgyárban kezdtek dolgozni a fiatalok. Emellett bedolgozói munka keretében történt pl. dobozhajtogatás, csipesz-összerakás, diótörés, babválogatás.

2004-ben megszűntek  ezek  a  munkalehetőségek,  mely  nagy  törést  jelentett  a  foglalkoztatásban. 2006-ban  vezették  be az  intézményen  belüli  szociális  foglalkoztatást.  Mára  az  ellátottak OKJ-s képzésével, kompetenciafejlesztéssel és a foglalkoztatás megújításával sikerült új lendületet venni. Így az ajándéktárgyak készítése mellett két külső munkalehetőség is gazdagítja a palettát

Jelenleg az intézményben 45 fő dolgozik fejlesztő foglalkoztatás keretében–Szt.  szerinti jogviszonyban, 4-6 órában. Osztott munkakörben 5-6 segítő koordinálja a foglalkoztatást. Az  intézményben egyszerre van jelen a termékkészítés,  a bérmunka,  valamint  a külső szolgáltatás. Mindez lehetővé teszi, hogy az ellátottak az aktuális –egészségi és mentális –állapotuknak legmegfelelőbb munkakörben dolgozhassanak, akár napi szinten is rugalmasan alakítva azt.

Az intézményben a foglalkoztatás az alábbi területeken zajlik:

a. ajándéktárgy készítés

b. portaszolgálat

c. zöldfelület-kezelés bérmunka

Új ellátott felvételekor  a  jelentkező  adottságai,  végzettsége  alapján  a  legmegfelelőbbnek ígérkező munkalehetőségeket  kipróbálják. 

A  betanulás,  beilleszkedés,  útkeresés időszakában  az  új  dolgozók  mind  egyéni,  mind  team  szinten  nagyobb  odafigyelésben részesülnek. Az elmúlt évek során 10 fiatal tudott továbblépni az intézményen belüli foglalkoztatásból külső –akkreditált, vagy nyílt piaci –munkahelyre

Elutaztunk Székesfehérvárra, ahol a Hatpöttyös étteremben folytattuk szakmai programunkat.

A Hatpöttyös Étterem 2012-ben  nyitotta  meg  kapuit  Székesfehérvár  központjában.

Létrehozásának személyes története van. Az ügyvezető hölgy családja azért vágott bele az étterem  megnyitásába,  mert  látták,  hogy  legkisebb  lányuknak –aki  középsúlyos  értelmi sérült –a jól működő iskolarendszer után nincsenek esélyei a munkaerőpiacon.

Aggasztónak találták,  hogy  a  munkahelyek  nem  fogadják  a  fogyatékos  embereket.  Szerettek  volna valahogy segíteni a gyermekükön, aki szeretett főzni és nagyon ügyes volt a konyhában. Így jött az ötlet, hogy nyissanak egy éttermet. Három fontos dologra építettek az étterem létrehozásakor:

  1. Egészségkárosodott és fogyatékkal élő személyek együtt dolgozzanak. Az idő be is bizonyította, hogy a két csoport jól tud együttműködni és dolgozni. Kiegészítik és erősítik egymást.
  2. Helyi őstermelőktől vásárolnak, és friss alapanyagokat használnak az ételek elkészítéséhez. Mindent frissen készítenek el az idénynek megfelelően. Például tésztát gyúrnak, befőznek, savanyítanak, szörpöket készítenek.
  3. Részvétel a speciális szakképzésben. 2013-tól egy helyi speciális szakiskolával van kapcsolatban az étterem, így tankonyhaként is működik. Konyhai kisegítő képzésben résztvevők járnak az étterembe gyakorlatra.

Ezeken  felül  fontos  szempont  volt  a  megalakuláskor  az  is,  hogy  olyan  munkahelyet hozzanak létre, ahol szeretnek az emberek dolgozni, ahol biztonságban érzik magukat. Cél volt  az  is,  hogy  az  étteremben  dolgozók  értelmes  munkát  végezzenek  és  hosszú  távon pénzt keressenek, hogy el tudják magukat tartani, segítve ezzel az önálló életvitelüket. Az elindulást két pályázat és rengeteg magántőke segítette. Az egyik egy EU-s pályázat volt, amiből a felújításokat–és ennek részeként az akadálymentesítést –végezték. A másik egy OFA-s pályázat, amiből a berendezés egy részét vásárolták meg.

Az első 2-3 év nagyon nehéz volt, mert alig jöttek a vendégek. Úgy tűnt, hogy működnek az előítéletek a megváltozott  munkaképességű dolgozókkal szemben. A  fennmaradást segítette, hogy az épület használati jogát 10 évre ingyenesen megkapták a Fejér Megyei Önkormányzattól,  aminek  jogutódja  a  Fejér  Megyei  Kormányhivatal  is  kötött  velük szerződést. A  kitartó  munkának  köszönhetően  ma  már  sokan  látogatják  az  éttermet.  A fordulathoz  nagyban  hozzájárult  annak a felismerése,hogy be  kell  bizonyítaniuk,  hogy jobban főznek és kedvesebbek a pincérek, mint más éttermekben.

Az étterem jó híre szájról szájra terjedt, így ma már ugyanolyan elismert vendéglátóhely, mint a többi a városban. Minőségi  és  kitartó  munkájuk  eredményeképp  folyamatosan  keresik  őket  újságírók  és  a gasztronómiában  érintett  egyéb  szereplők,  így  nincs  is  szükségük  marketingre. Például: 2017 decemberében két hölgy ebédelt az étteremben –ettek ittak, kávéztak, desszertet is fogyasztotta. Az  étkezés  végeztével jelezték,  hogy  a  Magyar  Turizmus  Zrt-től  érkeztek. Megnézték a konyhát is, s mivel  az  is  tetszett  nekik,ajánlották őket a Magyar  Turizmus Minőségi Díjára, amit később meg is kaptak. Ez egy nagyon komoly szakmai elismerés. A kitüntetésnek köszönhetően a Hatpöttyös Étteremhárom évig szerepel a Magyar Turisztikai Ügynökség által ajánlott éttermek között.

A  Hatpöttyös Étterem akkreditált  foglalkoztató,  fő  profilja  a  napi  menükészítés és felszolgálás, valamint a rendezvény-szervezés.

Az étteremben jelenleg 17 fő foglalkoztatása történik. Akkreditált foglalkoztatás keretében 15 főt,  nyílt  munkaerő piaci  foglalkoztatásban  pedig  2  főt  alkalmaznak.  A  megváltozott munkaképességű dolgozók közül  5  fő  fogyatékkal  élő,  10  fő  pedig  egészségkárosodott személy.

A munkakörök a következők:

  • séf
  • szakács
  • étterem főnök
  • séf helyettes
  • konyhai kisegítő
  • felszolgáló
  • takarító
  • kiszállító.

Az étterem részen egy műszakban dolgoznak a felszolgálók. Feladatuk az asztalok rendben tartása –például a sótartók feltöltése és a vendégek kiszolgálása. A konyhán két műszakban zajlik  a  munka. 

A  reggeli  műszakban  dolgozók  elvégzik  a  főzéshez  szükséges előkészületeket,és részt vesznek a tálalásban. A délutáni műszakban dolgozók feladata a mosogatás, a rendrakás és a másnapi előkészületek –például a zöldségvágás.

Mindenkinek megvan a heti beosztása, így előre tudják, hogy kinek mikor kell dolgoznia,és mi lesz a feladata. A  megváltozott  munkaképességű dolgozók  foglalkoztatását  1  fő rehabilitációs mentor segíti, aki a személyes rehabilitációs tervek elkészítésén túl hivatalos jelentéseket készít, szociális ügyeket intéz,és egyéni segítést, fejlesztést is végez.

Ha valakinek nem válik be az éttermi munka, annak is a mentor segít új, személyre szabott munkahelyet találni. Foglalkoztatás során törekednek arra, hogy:a rendezvényszervezés keretein belül annyi munkát vállaljanak be, amennyit a munkavállalók jó szívvel és erővel el tudnak végezni; az új munkavállalókat kellően és a saját tempójukban betanítsák a feladatok elvégzésére; a dolgozók támogassák egymást.

A  foglalkoztatottak  létszáma  viszonylag  stabil,  jellemzően  egészségügyi  problémák  miatt szokott megszűnni munkaviszony .Az  étteremben  dolgozókon  látszik  a fejlődés.  A  munka  hatására  önállóbbá  váltak,  jobb kedvűek és a közösség ereje miatt is fontosnak tartják a munkahelyüket