Mohácson a Mohács-Kölked Református Egyházközség Pándi Kálmán Otthonát látogattuk meg.
A Pándy Kálmán Otthon 1953-től rendelkezik működési engedéllyel.1971-től Baranya megye, 1979-től Mohács Város Tanácsa, illetve Mohács Város Önkormányzata –önként vállalt feladataként –működtette. 2011. augusztus 1-től Mohács-Kölked Református Társegyházközség látja el a fenntartói teendőket.
Az intézmény szolgáltatásait igénybe vevő személyek élettere 1989-ig kórtermekre korlátozódott, a férfi és női osztályok kórházi körülményekre emlékeztető nagy létszámú szobáiban együtt gondozták az értelmi fogyatékkal élőket és a pszichiátriai betegeket.1990-ben megszüntették a zárt osztályokat és megkezdődött a lakószobák komfortosítása, tudván, hogy a lakók életét, magatartását jelentősen befolyásolja közvetlen környezetük fizikai, tárgyi világa is.
Az épület tetőterében közösségi helyiséget, tornatermet, zeneterápiás termet, kreatív műhelyt alakítottak ki és rendeztek be. Az önmaguk ellátásában nem,vagy csak folyamatos segítséggel képes értelmileg akadályozott személyek, illetve pszichiátriai betegek állapotának megfelelő önállóság, döntési lehetőség, szinten tartó, képességfejlesztő, munkajellegű foglalkoztatás, továbbá sport-és szabadidős tevékenységek végzésének lehetősége biztosított az otthonban.
A dezinstitucionalizációelső lépéseként –minisztériumi támogatással –1998-ban épült két akadálymentesített lakóotthon értelmileg akadályozott fiatalok, majd később pszichiátriai betegek részére. Ezek 2002-ben kerültek átadásra.
Lakásvásárlással, illetve a lakóotthonok „átminősítésével” 2014. január 1-től 28-28 fogyatékos személynek, illetve pszichiátriai betegnek biztosít az intézmény támogatott lakhatás szolgáltatást. Mohácson és a kistérség 43 településén saját otthonukban élő értelmileg és halmozottan akadályozott egyéneket segíti a 30 férőhelyes nappali intézmény és a támogató szolgáltatás.
A nappali intézmény és a támogató szolgáltatás elsődlegesen abban nyújt segítséget, hogy a fogyatékos személyek a lehető legtovább élhessenek lakókörnyezetükben, saját otthonukban. Valamennyi ellátási formában arra törekszenek az intézmény szakemberei, hogy mindenki csak olyan mértékben részesüljön segítségben, amennyire ténylegesen rászorul, és a segítségnyújtás mértéke fokozatosan csökkenjen. Céljuk a hagyományos gondozás és ellátás helyett az individuális kísérés, a kooperáció, a participáció, a mindennapos problémák megoldásához nyújtott segítség –asszisztencia–megteremtése.
A teljes ellátás mellett hangsúlyos szerepe van az otthonban a mindennapok hasznos és értelmes tartalommal való megtöltésének. Az intézmény saját kerámia-,tűzzománc- és szőnyegkészítő műhelyéből, illetve a munkalehetőséget biztosító akkreditált foglalkoztató műhelyekből igényes, piacképes termékek kerülnek ki.
A kulturális, sport és munkajellegű foglalkozások rendkívül fontosak, hisz sikerélményhez juttatják a lakókat, és feltárhatják új, vagy elfeledett képességeiket. Az intézményben 5 színjátszó és playback csoport, énekkar, zenekar, dobcsapat, tánccsoport, képzőművészeti szakkör, sportkör, íjász-csoport működik.
Az intézmény első foglalkoztató műhelyét a 90-es évek elején a főépület alagsorában alakította ki, ahol a Csömöri Összefogás Ipari Szövetkezet alkalmazásában 15-20 megváltozott munkaképességű személy dolgozhatott.
A lakóotthonok átadásával különösen fontosnak tartotta a szakmai vezetés, hogy az ápoló-gondozó otthontól távol végezhessenek munkát a szolgáltatást igénybe vevő személyek. 2002-ben –a várostól bérelt kétszintes, nagy alapterületű épületben –kerámiaműhelyt, varrórészleget, bábkészítő-, illetve foltvarró műhelyt alakítottak ki.
2006-ig az intézmény főépületének alagsorában lévő műhelyben –a FŐKEFE Kft. alkalmazásában –30 fő végzett összeszerelést, csomagolást, szövéshez textil-előkészítést. Az AGORA Kft.–az intézménytől kb. egy km-re lévő műhelyében –papír zsebkendő, illetve papírszalvéta csomagolási feladatokkal bízott meg 15 főt az intézmény ellátását igénybe vevő személyek közül.2006júliusában a FŐKEFE Kft. befejezte az intézmény területén a foglalkoztatást. Az ily módon megszűnt munkaviszonyú, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló lakók munkalehetőségének biztosítása érdekében újműhelyek kialakítására pályázott az intézmény, és megszervezték az intézményen belüli szociális foglalkoztatást.
Munka-rehabilitáció keretében takarításban, mosodai munkában, parkgondozásban 28 fő vett részt. A szükséges elméleti-gyakorlati ismeretek elsajátítását követően a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében –keramikus (segítő) szakmai irányítása mellett –10 személy készített öntött, formázott, natúr-és festékmázzal ellátott dísz-és használati tárgyakat.
2002-ben létrehozott integrált munkahely –ahol a munkaadó az Összefogás az Egyenlő Esélyekért Nonprofit Közhasznú Kft. –40 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat a településről, illetve 40 főt a Pándy Kálmán Otthon különböző bentlakást nyújtó szolgáltatásait igénybe vevő személyek köréből. A legnagyobb létszámú foglalkoztatást jelenleg a gyöngycsomagolás jelenti.
Jelenleg 40 fő dolgozik a fejlesztő foglalkoztatás keretében, ebből 22 fő Szt. szerinti fejlesztési jogviszonyban, 18 fő pedig Mt. szerinti munkaviszonyban.
A végzett tevékenységek a következők:
-Háztartási kerámiatermék készítése: 13 ellátott vesz részt napi négy órában –a segítői feladatokat 1 fő pedagógus (rajztanár) napi 4 órában látja el.
-Ajándéktárgy készítés(tűzzománc képek, ékszerek): 5 fő ellátott vesz részt napi négy órában –a segítői feladatokat 1 fő segítő (munkapszichológiai asszisztens, ideg-elme szakápoló) napi 4 órában látja el.
-Szőnyeggyártáskézi szövés:6 fő ellátott vesz részt napi 4 órában–a segítői feladatokat 1 fő segítő (ideg-elme szakápoló) napi 4 órában látja el.
-Egyéb épülettakarításban, mosodai gyűjtőszolgálatban, zöldterület kezelésben16 fő ellátott vesz részt napi 4 órában–a segítői feladatokat 2 fő segítő (szakápoló) napi 4-4 órában látja el.
Az árbevétel mellett a megváltozott munkaképességű emberek számára szervezett fejlesztő foglalkoztatás az alábbiakat biztosítja:
-Láthatóság–az előállított termékek piacra vitelével az emberekben tudatosul, hogy a megváltozott munkaképességű emberek munkájukkal értéket hoznak létre.
-Tisztelet–felhívjuk a társadalom figyelmét a megváltozott munkaképességű emberek értékeire, képességeire és munkához való jogára.
-Önbecsülés–értelmet ad munkájuk, ezáltal is tudatosítva, hogy értékes tagjai a társadalomnak.
-Integráció lehetősége–ösztönzi a munkaerőpiacon és a társadalomban a fogyatékkal élő emberek integrációját, illetve re-integrációját.
A nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatást megnehezíti, hogy Mohácson kevés ipari üzem, vállalkozás működik, ahol munkalehetőséget kaphatnának az intézmény ellátottjai. Ennek ellenére általában 1-3 fő mindig dolgozik a nyílt munkaerőpiacon. A helyi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ellátottak a kezdeti akadályok leküzdését követően megállják helyüket az adott területen, és értékes emberi, munkatársi kapcsolatokkal gazdagodnak. Az intézmény állandóan keresi a kapcsolatot a helyi munkaadókkal: védett foglalkoztatókkal (jelenleg 40-45 főt alkalmaznak), vállalkozásokkal, szolgáltatókkal (jelenleg 2 főt foglalkoztatnak)
Pécsen ebéd után a szálloda éttermében folytattuk szakmai programunkat helyi vállalkozások bemutatkozásával.
A MAGAR Szociális Szövetkezet célja hogy integrálja a pécs-baranyai őstermelőket oly módon, hogy a tőlük felvásárolt terményeket tisztított vagy feldolgozott állapotban értékesíti a pécsi éttermeknek, közétkeztetés résztvevőinek. E tevékenységével támogatja a mezőgazdasági kistermelőket és hozzájárul a gyermekek egészséges étkezéséhez. A Pécs, Sport utca 4. szám alatt található zöldség-gyümölcs feldolgozójában 11 fő alkalmazottat foglalkoztat, 14 pécsi bölcsődének, 9 étteremnek szállít és több mint 30 üzletben megtalálhatók termékei, melyek közül a legnépszerűbbek a gyümölcsből, zöldségből és magvakból készült aszalványok: almakex, céklakex, répás kexek.
A MAGAR Szociális Szövetkezet egy éve működteti az uniós forrásból kialakított HACCP-minősített Pécs, Sport utca 4. szám alatti üzemét. Az ingatlanon hűtőkamrákkal, zöldség-gyümölcs feldolgozására alkalmas gépekkel várja a pécsi és baranyai őstermelők, valamit a megye településein szervezett mezőgazdasági közfoglalkoztatások terményeit. A tisztítást, az esetleges feldolgozást követően a pécsi közétkeztetésbe és pécsi éttermekbe, üzletekbe szállítja termékeit. A MAGAR az elmúlt évben rendszeresen megjelent a termelői piacokon, a megyében egészséges és tudatos fogyasztói magatartás témakörébe tartozó rendezvényeken, kiállításokon, vásárokon. Saját zöldség-gyümölcs boltot nyitott. Az egészséges táplálkozás népszerűsítése érdekében folyamatos termékfejlesztést végez, hogy mind hatékonyabban megőrizze a felhasznált alapanyagok tápértékét és tisztaságát.
Bemutatkozott a LABOR Kulturális Labor Szociális Szövetkezet, akik egy művészeti közösségi teret hoztak létre Pécsen.
Missziójuk a kreatív ipar és a kulturális városfejlesztés rendhagyó formáinak keresése a fenntartható fejlődés szempontjai szerint. Aktivitásukat elsősorban a művészet és társadalom kohéziója mentén fejtik ki. Mindezeket közösségi kulturális terek létrehozásával és azok hatékony működtetésével, saját tervezésű, egyedi termékek készítésével és szociokulturális tevékenységeikkel alapozzák meg.
Van installációs műhelyük, ahol különböző rendezvényeket, kiállításokat szerveznek, A laboda című műhelyben gyermek foglalkozásokat tartanak a kreativitás szabadságának biztosításával, Médiaműhelyük klasszikus grafikai termékek, pl reklámanyagok tervezésével foglalkozik. A Lumensquad fényfestő műhelyük mindig alkalomhoz illő fényinstalláció megvalósítását biztosítja. A szabadkikötő közösségi tér, ahol koncerteket, kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak.
Második nap reggelén a Baptista Szeretetszolgálatot látogattuk meg.
A Baptista Szeretetszolgálat Életminőség-fejlesztő SzolgáltatásokIntézménye1981-ben, egy 8 fős ÉNO –Értelmi Fogyatékosok Nappali Otthona –megnyitásával kezdte meg működését.
A foglalkoztatás az első pillanattól hangsúlyos, alapvető eleme volt a nappali ellátás keretében megvalósuló fejlesztésnek.
2011-től a Baptista Szeretetszolgálat fenntartásába került az intézmény, mely jelenleg 90 fő gyermek és felnőtt fejlesztését és foglalkoztatását vállalja. Az intézmény célja, hogy a rájuk bízott személyeket keresztyén szellemiségben, képességeikhez és szükségleteikhez illeszkedő szolgáltatások által az önrendelkezés maximális figyelembevétele mellett támogassák a kiteljesedett, önálló életvitel elérésében.
Az intézmény –megalakulása óta –kiemelt figyelmet fordít a foglalkoztatásra. 1982-ben egy ipari kft-nél, és egy pezsgőgyárban kezdtek dolgozni a fiatalok. Emellett bedolgozói munka keretében történt pl. dobozhajtogatás, csipesz-összerakás, diótörés, babválogatás.
2004-ben megszűntek ezek a munkalehetőségek, mely nagy törést jelentett a foglalkoztatásban. 2006-ban vezették be az intézményen belüli szociális foglalkoztatást. Mára az ellátottak OKJ-s képzésével, kompetenciafejlesztéssel és a foglalkoztatás megújításával sikerült új lendületet venni. Így az ajándéktárgyak készítése mellett két külső munkalehetőség is gazdagítja a palettát
Jelenleg az intézményben 45 fő dolgozik fejlesztő foglalkoztatás keretében–Szt. szerinti jogviszonyban, 4-6 órában. Osztott munkakörben 5-6 segítő koordinálja a foglalkoztatást. Az intézményben egyszerre van jelen a termékkészítés, a bérmunka, valamint a külső szolgáltatás. Mindez lehetővé teszi, hogy az ellátottak az aktuális –egészségi és mentális –állapotuknak legmegfelelőbb munkakörben dolgozhassanak, akár napi szinten is rugalmasan alakítva azt.
Az intézményben a foglalkoztatás az alábbi területeken zajlik:
a. ajándéktárgy készítés
b. portaszolgálat
c. zöldfelület-kezelés bérmunka
Új ellátott felvételekor a jelentkező adottságai, végzettsége alapján a legmegfelelőbbnek ígérkező munkalehetőségeket kipróbálják.
A betanulás, beilleszkedés, útkeresés időszakában az új dolgozók mind egyéni, mind team szinten nagyobb odafigyelésben részesülnek. Az elmúlt évek során 10 fiatal tudott továbblépni az intézményen belüli foglalkoztatásból külső –akkreditált, vagy nyílt piaci –munkahelyre
Elutaztunk Székesfehérvárra, ahol a Hatpöttyös étteremben folytattuk szakmai programunkat.
A Hatpöttyös Étterem 2012-ben nyitotta meg kapuit Székesfehérvár központjában.
Létrehozásának személyes története van. Az ügyvezető hölgy családja azért vágott bele az étterem megnyitásába, mert látták, hogy legkisebb lányuknak –aki középsúlyos értelmi sérült –a jól működő iskolarendszer után nincsenek esélyei a munkaerőpiacon.
Aggasztónak találták, hogy a munkahelyek nem fogadják a fogyatékos embereket. Szerettek volna valahogy segíteni a gyermekükön, aki szeretett főzni és nagyon ügyes volt a konyhában. Így jött az ötlet, hogy nyissanak egy éttermet. Három fontos dologra építettek az étterem létrehozásakor:
- Egészségkárosodott és fogyatékkal élő személyek együtt dolgozzanak. Az idő be is bizonyította, hogy a két csoport jól tud együttműködni és dolgozni. Kiegészítik és erősítik egymást.
- Helyi őstermelőktől vásárolnak, és friss alapanyagokat használnak az ételek elkészítéséhez. Mindent frissen készítenek el az idénynek megfelelően. Például tésztát gyúrnak, befőznek, savanyítanak, szörpöket készítenek.
- Részvétel a speciális szakképzésben. 2013-tól egy helyi speciális szakiskolával van kapcsolatban az étterem, így tankonyhaként is működik. Konyhai kisegítő képzésben résztvevők járnak az étterembe gyakorlatra.
Ezeken felül fontos szempont volt a megalakuláskor az is, hogy olyan munkahelyet hozzanak létre, ahol szeretnek az emberek dolgozni, ahol biztonságban érzik magukat. Cél volt az is, hogy az étteremben dolgozók értelmes munkát végezzenek és hosszú távon pénzt keressenek, hogy el tudják magukat tartani, segítve ezzel az önálló életvitelüket. Az elindulást két pályázat és rengeteg magántőke segítette. Az egyik egy EU-s pályázat volt, amiből a felújításokat–és ennek részeként az akadálymentesítést –végezték. A másik egy OFA-s pályázat, amiből a berendezés egy részét vásárolták meg.
Az első 2-3 év nagyon nehéz volt, mert alig jöttek a vendégek. Úgy tűnt, hogy működnek az előítéletek a megváltozott munkaképességű dolgozókkal szemben. A fennmaradást segítette, hogy az épület használati jogát 10 évre ingyenesen megkapták a Fejér Megyei Önkormányzattól, aminek jogutódja a Fejér Megyei Kormányhivatal is kötött velük szerződést. A kitartó munkának köszönhetően ma már sokan látogatják az éttermet. A fordulathoz nagyban hozzájárult annak a felismerése,hogy be kell bizonyítaniuk, hogy jobban főznek és kedvesebbek a pincérek, mint más éttermekben.
Az étterem jó híre szájról szájra terjedt, így ma már ugyanolyan elismert vendéglátóhely, mint a többi a városban. Minőségi és kitartó munkájuk eredményeképp folyamatosan keresik őket újságírók és a gasztronómiában érintett egyéb szereplők, így nincs is szükségük marketingre. Például: 2017 decemberében két hölgy ebédelt az étteremben –ettek ittak, kávéztak, desszertet is fogyasztotta. Az étkezés végeztével jelezték, hogy a Magyar Turizmus Zrt-től érkeztek. Megnézték a konyhát is, s mivel az is tetszett nekik,ajánlották őket a Magyar Turizmus Minőségi Díjára, amit később meg is kaptak. Ez egy nagyon komoly szakmai elismerés. A kitüntetésnek köszönhetően a Hatpöttyös Étteremhárom évig szerepel a Magyar Turisztikai Ügynökség által ajánlott éttermek között.
A Hatpöttyös Étterem akkreditált foglalkoztató, fő profilja a napi menükészítés és felszolgálás, valamint a rendezvény-szervezés.
Az étteremben jelenleg 17 fő foglalkoztatása történik. Akkreditált foglalkoztatás keretében 15 főt, nyílt munkaerő piaci foglalkoztatásban pedig 2 főt alkalmaznak. A megváltozott munkaképességű dolgozók közül 5 fő fogyatékkal élő, 10 fő pedig egészségkárosodott személy.
A munkakörök a következők:
- séf
- szakács
- étterem főnök
- séf helyettes
- konyhai kisegítő
- felszolgáló
- takarító
- kiszállító.
Az étterem részen egy műszakban dolgoznak a felszolgálók. Feladatuk az asztalok rendben tartása –például a sótartók feltöltése és a vendégek kiszolgálása. A konyhán két műszakban zajlik a munka.
A reggeli műszakban dolgozók elvégzik a főzéshez szükséges előkészületeket,és részt vesznek a tálalásban. A délutáni műszakban dolgozók feladata a mosogatás, a rendrakás és a másnapi előkészületek –például a zöldségvágás.
Mindenkinek megvan a heti beosztása, így előre tudják, hogy kinek mikor kell dolgoznia,és mi lesz a feladata. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatását 1 fő rehabilitációs mentor segíti, aki a személyes rehabilitációs tervek elkészítésén túl hivatalos jelentéseket készít, szociális ügyeket intéz,és egyéni segítést, fejlesztést is végez.
Ha valakinek nem válik be az éttermi munka, annak is a mentor segít új, személyre szabott munkahelyet találni. Foglalkoztatás során törekednek arra, hogy:a rendezvényszervezés keretein belül annyi munkát vállaljanak be, amennyit a munkavállalók jó szívvel és erővel el tudnak végezni; az új munkavállalókat kellően és a saját tempójukban betanítsák a feladatok elvégzésére; a dolgozók támogassák egymást.
A foglalkoztatottak létszáma viszonylag stabil, jellemzően egészségügyi problémák miatt szokott megszűnni munkaviszony .Az étteremben dolgozókon látszik a fejlődés. A munka hatására önállóbbá váltak, jobb kedvűek és a közösség ereje miatt is fontosnak tartják a munkahelyüket