2019. évi első találkozónk a Mezőkövesdi tanulmányút volt. Nagyon rossz időt fogtunk ki, végig havazott. Ennek ellenére végre tudtuk hajtani a szakmai programunkat.

Délben érkeztünk meg Mezőkövesdre, ahol már várt testvéregyesületünk vezetősége. Elsőként elfoglaltuk szállásunkat a Nefelecs Hotelben, majd ebédet követően a konferencia teremben megtartottuk szakmai programunkat.

Az utazás résztvevői tájékoztattuk a társadalmi vállalkozások lényegéről, majd megismerhettünk néhány helyi társadalmi vállalkozást is.

A Matyó Design Prod Szociális Szövetkezet bemutatkozott.Elmondták, hogy a szövetkezetet nagy reményekkel indították el. A fő tevékenység matyó motívumokkal ellátott ruhák és kiegészítők gyártása volt. A szövetkezet célja a térség fejlesztése, marketingje a matyó termékeken keresztül.

A kezdeti lendületet visszafogta az, hogy nem tudtak megfelelő támogatáshoz jutni a működésükhöz és a fejlesztéseikhez, bár az önkormányzat erejéhez mérten támogatta őket. A munkatársak foglalkoztatása nagyon sok pénzt emésztett fel, így mire értékesíthették volna termékeiket, addigra minden tartalékukat felélték, amit csak kis mértékben ellensúlyozott az árbevétel.

A szövetkezet vezetői elmondták, hogy a társadalmi vállalkozás terhei ugyanúgy felmerülnek, mint egyéb vállalkozások esetében. Sajnos a szövetkezet végelszámolással megszüntetésre került.

A Tudáspontok SZ-SZ Oktatási Szociális Szövetkezet sorsa kicsit jobban alakult, mivel nem kellett alapanyagot, gépeket vásárolni az induláshoz. Így csak a bérköltségek és szolgáltatási díjak merültek fel teherként. Ennek megfelelően sikerült a szövetkezetnek megerősödnie, így képes fentarthatóan tovább működni.

A vendéglátóinknak bemutattuk az Újkígyósi Szolgáltató Szociális Szövetkezet működését és elnyert támogatásait.

A Gyulai Foglalkoztatási Egyesület képviselője elmondta, hogy a társadalmi vállalkozások egy térségben úgy tudnak működni, ha van egy olyan személy vagy szervezet, amely segíti őket a munkájukban. Nagyon neheze jutnak ezek a vállalkozások információkhoz, így szükséges hogy valaki, mintegy mentorként álljon a szervezet mellett és tájékoztassa az adózási, pályázati lehetőségekről és kötelezettségekről.

Program:

1 nap.

07.00-12.00 Utazás Mezőkövesdre

12.00-12.30 Szálláshely elfoglalása

12.30-13.30 Ebéd

14.00-19.00 Helyi szociális szövetkezetek bemutatkozása

19.00-20.00 Vacsora

2 nap

08.00-09.30 Reggeli

09.30-11.00 Kulturális program (Matyó Múzeum, Matyó tájház)

11.00-12.30 Ebéd

12.30-17.00 Utazás Gyulára

07.00-12.00 Utazás Mezőkövesdre

Mezőkövesdre történő utazásunk közben Flinta Jánosné tartott előadást Gyula és környéke foglalkoztatottsági helyzetéről.

Elmondta, hogy Gyulán erősen megcsappant a munkakeresők száma. A szakmunkákra szinte lehetetlen embert találni. Ez abból adódott, hogy az alacsony bérek miatt a szakmunkások nagy része elvándorolt nyugat-európába. Németországban, Nagy Britanniában lényegesen magasabb bért tudtak kiharcolni maguknak – még ha nem is mindig a saját szakmájukban, nem is mindig képzettségüknek megfelelő munkát végeznek.

Gyula alapvetően értelmiségi polgárvárosnak számított. A fiatal és középkorú értelmiségiek is elhagyták a várost. Ők Szegedre vagy Budapestre költöztek nagyobb lehetőségek reményében.

Az álláskeresők struktúrája alapvetően átalakult a városban. 10 évvel ezelőtt egyetemi, főiskolai végzettséggel nagyon ritka volt a munkanélküli. Zömében a szakmunkások és az alacsony végzettségűek kerestek munkát.

Ma az ipari fejlődéssel az alacsony végzettségű inaktívokat felszívták a multinacionális ipari vállalatok. Nagyon sokan dolgoznak Győrben, Esztergomban, Kecskeméten betanított munkásként. Ezek a foglalkoztatók az itthon elérhető bérek többszörösét kínálják, és emellett a szállást és az ellátást is finanszírozzák.

A mai álláskeresőket tekintve a városban arányaiban megemelkedett a diplomás álláskeresők száma. Ez adódhat abból, hogy a térségben a vállalkozók nem tudják, vagy nem akarják megfizetni a diplomás munkaerőt, de adódhat abból is, hogy az egyetemek főiskolák túl sok fiatalt képeztek ki, és ők nem akarnak elvállalni bármilyen munkát.

Eddig a felkínált állások zömébe diplomás munkavállalókat vártak, ma már a bankok is középfokú végzettséggel rendelkező munkatársakat várnak, és vesznek fel ügyfelesként nem kulcs pozíciókba.

A diplomások nagy része arra kényszerül, hogy önálló vállalkozásba kezdjen. Sokan kezdenek internetes vállalkozásokba, bloggerkednek, youtuberkednek, és olyan munkákat végeznek, amelyről nekünk vidéki közép és idős korosztálybelieknek nincs tudomásunk.

Megváltozott munkaképességgel érdemes nyitottnak lennünk az újra, hiszen ahogyan a fiatalok európai szintű jövedelmet tudnak ezzel szerezni, az idősebbek számára is van esély a megélhetésre.

14.00-19.00 Helyi szociális szövetkezetek bemutatkozása

A délutáni szakmai találkozónkon megjelent a Matyó Design Prod Szociális Szövetkezet képviselői, akik bemutatták szociális szövetkezetük működését, alapítással kapcsolatos nehézségeiket.

Az alapötlet, hogy a matyó mintákat alkalmazzák minden ruhadarabon, és ezzel növelik a térség turisztikai vonzerejét nagyon jó volt.

Nagyon kevés támogatáshoz jutottak, és az értékesítéssel is komoly nehézségek voltak. Sajnos ma Magyarországon a könnyűipar nagyon nehéz helyzetben van. A ruhákat olcsóbb Kínából, Indiából megrendelni, mint akár az alapanyagokat helyben megvásárolni.

A Tudáspontok SZ-SZ Oktatási Szociális Szövetkezet helyzete azért jobb, mert nem kellett gépeket vásárolniuk és alkalmazottakat fenntartani. Ők szellemi tőkéjüket fektették a szövetkezetbe. Az oktatásra mindig van kereslet. A nyelvtanulás nagyon fontos a fiatalok számára. Sok nyelvtanár van, akik munkaidőn kívül mindenféle céges procedúrát elkerülve oktatnak nyelvet. A szövetkezetben részt vevők a hatályos jogszabályok betartásával hoztak létre egy olyan szervezetet, ahol legálisan tudnak munkát végezni, és annak bevételeivel gazdálkodni.

2. nap

08.00-09.30 Reggeli

A reggelit úgy terveztük, hogy közben tudjunk beszélgetni az előző nap elhangzottakon. A reggeli során értékeltük a bemutatkozó szervezetek munkáját, levontuk a tanulságokat.

Egy társadalmi vállalkozás elindítása komoly tervezést igényel. Tudnunk kell előre, hogy milyen kereslet van a termékünkre, milyen erőforrásokra lesz szükségünk és milyen bevétel mellett milyen kiadásokra kell számítanunk.

Mint láthattuk sok társadalmi vállalkozás indult el nagy reményekkel állami támogatással, és a támogatás megszűntével derült csak ki, hogy hosszú távon nem fenntartható a munka amit végeznek.

Azok a vállalkozások viszont amelyek nem olyan nagy álmokat kergetve egy egyébként is működő vállalkozás keretét képezik, tudnak fennmaradni és tovább fejlődni.

Ezeknél a társadalmi vállalkozásoknál a pályázati támogatás valóban a továbblépést, a fejlődést segíti.

12.30-17.00 Utazás Gyulára

A hazafelé tartó úton Flinta Jánosné a szervezetek pályázati elszámolásokkal és tárgyi eszközök nyilvántartásával kapcsolatban tartott előadást.

Részt vett több társadalmi vállalkozásban könyvelőként, így sok esetben átlátta a nyertes pályázatokkal kapcsolatos tennivalókat.

Általában az EU támogatásoknál sokan részesítik előnyben tárgyi eszközök beszerzését. A tárgyi eszközöket minden esetben nyilvántartásba kell vennie a szervezetnek, és a számviteli, illetve az adójogszabályokban megadott kulcs szerint amortizációt kell rá elszámolni.

A pályázati rendszerek a nyertes pályázót kötelezik a tevékenység fenntartására. A fenntartási időszak alatt a tárgyi eszközök nem adhatók el, nem adhatók bérbe. Csak arra a tevékenységre használhatók, amire a pályázó a pályázatát beadta.