Márton Gábor elnök megkérdezi, hogy van-e visszajelzésünk a szerződésmódosításról.

A projektmenedzser elmondja, hogy az előzetes információknak megfelelően elutasításra került a módosítási kérelem, az újra beadásra kerül.

Márton Gábor újra felhívja a figyelmet arra, hogy mindenki igyekezzen kitölteni a kérdőíveket, mert a válaszok jelentik az alapját a kutatásnak és a szakmai összegzésnek is.

A későbbi programjainkat tekintve május 1-2-án tanulmányutat szerveztünk Makóra. Mivel közelebb van hozzánk,így nem vesz el annyi időt a buszon való utazás, és újabb 2 bemutatkozásra is sor kerülhet. Már sikerült beszélni a Makói Betyár Szociális Szövetkezettel és a Vidékért Szociális Szövetkezet képviselőivel. Valószínűleg mindkét szövetkezet tud küldeni valakit, aki bemutatja a tevékenységüket.

Ezek a bemutatkozások nagyon hasznosak lehetnek számunkra, mivel ötleteket meríthetünk belőle, valamint felhívják a figyelmet olyan nehézségekre, amelyek a társadalmi vállalkozás alapításával kapcsolatosan felmerülhetnek.

Az Asociatia Microregionala Banat Ripensis de Dezvoltare a Localitatilor képviselője elmondja, hogy kár, hogy határon kívüli tanulmányutakat nem szervezhetünk ebből a projektből.

Mióta a rendezvények során egyre többet tud meg a társadalmi vállalkozásokról, otthon is egyre több társadalmi vállalkozással találkozik.

Megjegyzi ezeket a vállalkozásokat, mert a későbbiek során, ha a célcsoporttagok vállalkozás alapítása mellett döntenek, rendelkezésre bocsátja azoknak a határon túli szervezetek elérhetőségeit.

A projekt akkor érné el az EU igazi célját, ha határon átnyúló társadalmi vállalkozásokat tudnánk létrehozni és működtetni a régióban.

Nagyon jó hogy ilyen közel vagyunk egymáshoz, de a továbblépésnek még mindig vannak akadályai.

A határok még mindig nem tűntek el teljesen, különböző valutáink vannak és nyelvi nehézségek is vannak a közös munkában.

Brain storming vállalkozási lehetőségekről a fogyatékkal élők számára (facilitál Függ Zsolt Péter szakmai vezető)

A mai napon a szociális segítéssel, otthoni óvoda, idősklub kialakítással kapcsolatos témákat jártuk körbe.

Többekben felmerült a nehéz helyzetben lévő sorstársaink segítése. Itt a legfontosabb kérdés a finanszírozás kérdése. Az egyesület tagságából nagyon sokan igénybe vennék ezt a szolgáltatást, de egy gyors piackutatás során megállapíthattuk, hogy külön, az ellátásért piaci árakon fizetni nem szeretnének. Amennyiben egy beteg 24 órás felügyeletet igényel, akkor a minimálbér szerinti órabérrel számolva 857,- Ft/óra. Ezt terheli a szociális hozzájárulási adó, amely 19,5%., amely óránként további 167,- Ft terhet jelent a vállalkozásnak. 1024,- Ft-ba kerül egy óra, ami naponta 24.578,- Ft, havi szinten 737.363,-Ft-ra jön ki. Ez csak a bérköltség, amiben a munkáltató igazgatási és rezsi költségei nem jelennek meg.

A dél-alföldi régióban nagyon kevesen tudják megengedni maguknak, hogy beteg családtagjuk részére ilyen szolgálatot vegyenek igénybe.

Itt az állami segítséget tudjuk csak igénybe venni. Érdeklődtünk a Békés Megyei Kormányhivatalnál, hogy magán szolgáltatóknak van-e lehetőségük állami normatívát igénybe venni. A tájékoztatás szerint van rá törvényi lehetőség, de annak komoly feltételei vannak, továbbá az állami normatíva teljes mértékben ki van használva, így jelenleg nem tudnak új szolgáltatót befogadni.

Ebéd

Ebéd közben kérdésként felvetettük a biztosítási, pénzügyi termékértékesítés lehetőségét a megváltozott munkaképességűek körében.

A pénzügyi termékértékesítés speciális pénzügyi tudást tesz szükségessé. Legalább középfokú végzettséggel és  MNB vizsgával kell rendelkezni annak, aki akár biztosítónál, akár banknál termékértékesítőként akar részt venni.

Akinek van egy kiterjedt ismerősi hálózata, az minden további nélkül el tud indulni ezen a pályán. Az értékesítés első körben telefonos időpont egyeztetéssel kezdődik. Ez otthonról elvégezhető. Amennyiben az ügyfél hajlandó házhoz menni, akkor a termékek ismertetése sem jelenthet különösebb gondot, valamint a szerződéskötés is megvalósítható.

Mozgásfogyatékkal élők akár együtt is hatékonyan el tudják végezni ezeket a feladatokat. Egyikőjük telefonos időpont egyeztetéssel, a másik az ügyféltárgyalásokat tudja magára vállalni.

Értékesítési csatornák (Veres István külső munkatárs Miskolci Egyetem)

Megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők számtalan vállalkozást létre tudnak hozni. Maga a termék előállítása, és a szolgáltatás elvégzése nem jelenthet problémát, hiszen erre jön létre a vállalkozás. A komoly feladatot a megtermelt termék, vagy előállított szolgáltatás értékesítése jelenti.

A termék termelőtől a felhasználóig történő eljuttatását nevezzük kereskedelemnek.

A kereskedelem résztvevői a következők:

  1. Termelők
  2. Közvetítők (nagy és kiskereskedők)
  3. Közreműködők (szállítmányozók, fuvarozók, logisztikai vállalkozások, reklámügynökségek)
  4. Közvetítő ügynökök

A termékek szerint különbséget kell a szerint, hogy napi használati tárgyakról, fogyasztási eszközökről beszélünk, vagy nem napi használatú termékekről.

A napi használatú termékeket a termelőtől felvásárlók, nagykereskedők vásárolják fel. Az áru ilyenkor egy központi raktárba kerül, ahonnan kiskereskedők vásárolják meg a termékeket.

A nagykereskedők lehetnek hagyományos, nagykereskedők, ügynökök, brókerek vagy termelők értékesítési szervezetei is.

A kiskereskedelemnél elválik egymástól a napi használatú cikkek és a nem napi cikkek adásvétele. Napi cikkeknél a hagyományos kisboltok, üzletláncok, szuper és hipermarketek, diszkontáruházak jöhetnek szóba. A nem napi cikkeket általában szaküzleteken és bevásárló központokon keresztül értékesítik.

Ma már a kis és nagykereskedelemnél is megjelent az online értékesítés lehetősége. Különböző webshopokon keresztül tudunk vásárolni napi használati cikkeket, rendelhetünk pizzát, vagy vásárolhatunk nagy értékű háztartási gépeket is.

Többféle értékesítési csatornáról beszél a szakirodalom.

  • Klasszikus nagykereskedelmi csatorna

Áru útja: termelő–nagyker (raktár) -kisker. –vásárló

A nagykereskedő megvásárolja a termelőtől az árut.

  • Nagykereskedelmi tranzitcsatorna

Áru útja: termelő–nagyker.(tranzit) –kisker–vásárló

Szűk a raktárkapacitás.

  • Demigrosz és diszkont csatorna

Áru útja: termelő–nagyker. –vásárló

A nagykereskedőközvetlenül ad el a vásárlónak. Előnye, hogy nagy tételben lehet vásárolni, olcsóbb, csomagolás nem fontos.

  • Ipar-kiskereskedelem közvetlen csatorna

Áru útja: termelő–kisker. –vásárló

Közvetlen vásárlás a kiskereskedőtől.

Mozgásfogyatékkal élők számára a kereskedelemben komoly lehetőségek rejlenek. Mint ahogy az ebédnél is elhangzott, a telefonálás, levélírás nem okoz gondot a fogyatékkal élőknek, viszont a személyes jelenlétben akadályozva vannak. A technikai újdonságoknak megfelelően otthonról tudják szervezni akár más vállalkozások kereskedelmét, marketingjét is. Sok olyan vállalkozás van, amely több munkatársat alkalmaz arra, hogy a termékeit eljuttassa a vásárlókhoz, holott ezeket a tevékenységeket kevesebb munkatárssal, olcsóbban megoldhatná home office-ban. Így a vállalkozások részére megtakarítást jelent a foglalkoztatás költségén kívül az iroda fenntartásának költsége is.

Hogyan tegyük elérhetővé termékünket, szolgáltatásunkat? (Gyulavári György projektmenedzser, OFA Szociális Szövetkezeti Tanácsadó)

Ahogy azt az előző előadásban hallhattuk nagyon fontos a termékünk, szolgáltatásunk értékesítése, marketingje.

Ebben az előadásban nem magáról a kereskedelemről, hanem a termékünk/szolgáltatásunk reklámozásáról, promótálásáról ejtünk néhány szót.

Ha van egy nagyon jó termékünk, az még otthon nem jelent túl sok hasznot nekünk. Ahhoz hogy eljuttassuk a fogyasztókhoz, a fogyasztóknak minimum tudniuk kell róla, hogy a termékünk elérhető.

Több elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy hogyan kell egy terméket promótálni. Van aki termelő, és addig promótálja termékét, amíg azt a felvásárló meg nem vásárolja tőle. És a láncolat folytatódik. A nagykereskedő a kiskereskedők felé juttatja el az információt, majd a kiskereskedők a fogyasztók felé reklámozzák termékünket.

Másik utat jelent, amikor a termelő, gyártó közvetlenül próbál kommunikálni a fogyasztóval, így a fogyasztók már kifejezett igénnyel térnek be a kiskereskedőkhöz, aki ezt az igényüket ki akarja majd elégíteni.

Már a tervezés során ki kell alakítsuk a termék tervezett fogyasztóhoz juttatását. Ki kell válasszuk a célcsoportot, akinek a termékünk szól.

Mit jelent a célcsoport kiválasztása? Pontos paramétereket kell felállítsunk arra vonatkozóan, hogy kiket szeretnénk megcélozni termékünkkel. A legtöbb tapasztalatlan vállalkozónak erre az a válasza, hogy a célcsoportba mindenki beletartozik. Pedig ilyen nincs.

A jó célcsoport meghatározás nagyon aprólékos feladat. A célcsoportunkat úgy kell meghatároznunk, mintha magunk előtt látnánk. „Ő a 40 év körüli középmagas, állami hivatalban dolgozó nő, akinek 2 gyermeke van otthon, vörös a haja és Nők Lapját olvas”

Az ilyen célcsoport meghatározásnál sokkal könnyebb meghatározni az alkalmazandó marketingstratégiát. Tudjuk pontosan, hogy ezek az emberek milyen médiákon keresztül elérhetőek. A példánknál maradva máris tudjuk, hogy a „Nők Lapján” keresztül el fogjuk tudni juttatni az üzenetünket a célcsoportunkhoz.

Manapság az internet segítségével nagyon sok új csatorna nyílt meg számunkra. Működtethetünk honlapot, indíthatunk e-mail kampányt, üzenhetünk célcsoportunknak a közösségi oldalakon keresztül. Ami egy induló vállalkozásnak fontos, sok ingyenes lehetőségünk van az elinduláshoz. A Facebookon nulla költséggel közzé tudunk tenni tartalmakat, amelyek az ismerőseinket érnek el. Ha szeretnénk ezt tovább fejleszteni, hirdetéseket tudunk célcsoport irányosan közzé tenni.

Mivel a fiatalabb korosztály már nem igazán részesíti előnyben a Facebookot, fel kell fedeznünk a körükben népszerűbb közösségi médiákat, és nem utolsó sorban a számukra népszerű kommunikációs formákat. (szöveges, statikus ajánlat helyett fotók, majd videók)