A tapasztalatmegosztáson 45-en vettünk részt, ebből 2 romániai partnerünk 3 fővel.

Az utolsó alkalom, amit tapasztalatmegosztással tölthetünk, így viszonylag nagyobb létszám vett részt a rendezvényen a megszokotthoz képest.

Megismerkedhettünk a szövetkezeti létformával, a szövetkezetek szabályozásával. A szövetkezés alapját, a nemzetközi szövetkezeti mozgalmakat bemutattuk a résztvevőknek.

A szövetkezeti létformának a legfontosabb eleme az egy tag egy szavazat elve. Ezzel a legdemokratikusabb vállalkozási forma.

Ezt a demokratikus elemet találjuk meg a civil szervezeteknél, azon belül az egyesületi formánál is. Bemutattuk a résztvevőknek néhány egyesületi formában működő gazdasági vállalkozást. Ezek nem nevezhetők teljes mértékben vállalkozásnak, hiszen – mint minden társadalmi szervezetnek – az egyesületnek vannak társadalmi céljai is, amelynek megvalósítása érdekében végezhet vállalkozási tevékenységet is.

Talán a kultúra területén a legjellemzőbb, hogy létrejönnek kulturális egyesületek, akiknél alaptevékenység a rendezvények szervezése, ami vállalkozási tevékenységnek is tekinthető. Alaptevékenységként koncerteket, színi előadásokat szerveznek, finanszíroznak, és jegyár bevételekhez juthatnak.

Általában az egyesületi formában végzett kulturális tevékenység nem tud sok munkatársat eltartani, de mégis a megváltozott munkaképességűek körében is esélyt adhat a jövedelemszerzésre.

Megismerkedhettünk a társadalmi (civil) szervezetek alapításával, könyvvezetésével, működésével. Ezen belül külön ejtettünk szót az egyesületi és külön az alapítványi formáról. Mint az elején említettük, az egyesületi forma egy teljesen demokratikus döntéseken alapuló szervezet, az alapítvány ennél hierarchikusabb. Ott fontos az alapító szándéka, valamint a kuratórium, mint ügyvezető szerv irányítása.

Elhatároltuk a szociális gazdaság és a szociális ellátórendszer feladatait, fogalmát. Sajnos sokan összemossák a szociális szövetkezetet, a szociális gazdaságot a szociális ellátásokkal. Fontosnak ítéljük meg ezeknek a feladatoknak az éles elhatárolását. Szociális szövetkezetben nem szükséges feltétlenül szociális érzékenységgel sem rendelkezni. Főleg nem szociális tevékenységgel. A szociális gazdaságban működő vállalkozásoknak rentábilisnak, és fenntarthatónak kell lenniük.

Megismerhettük a társadalmi vállalkozások működését. Miért jó a társadalmi vállalkozás? Milyen társadalmi vállalkozások vannak? Hogyan tudunk társadalmi vállalkozást létrehozni? Milyen célokat kell kitűznünk?

Megismerhettük, hogy milyen támogatási formák voltak eddig a társadalmi vállalkozások részére. Különös tekintettel a GINOP-5.1.3 és GINOP-5.1.7-es intézkedésekre, és az OFA segítségére.