Felolvasás

Márton Gábor elnök megkérdezi, hogy van-e visszajelzésünk a szerződésmódosításról.

A projektmenedzser elmondja, hogy az előzetes információknak megfelelően elutasításra került a módosítási kérelem, az újra beadásra kerül.

Márton Gábor újra felhívja a figyelmet arra, hogy mindenki igyekezzen kitölteni a kérdőíveket, mert a válaszok jelentik az alapját a kutatásnak és a szakmai összegzésnek is.

A későbbi programjainkat tekintve május 1-2-án tanulmányutat szerveztünk Makóra. Mivel közelebb van hozzánk,így nem vesz el annyi időt a buszon való utazás, és újabb 2 bemutatkozásra is sor kerülhet. Már sikerült beszélni a Makói Betyár Szociális Szövetkezettel és a Vidékért Szociális Szövetkezet képviselőivel. Valószínűleg mindkét szövetkezet tud küldeni valakit, aki bemutatja a tevékenységüket.

Ezek a bemutatkozások nagyon hasznosak lehetnek számunkra, mivel ötleteket meríthetünk belőle, valamint felhívják a figyelmet olyan nehézségekre, amelyek a társadalmi vállalkozás alapításával kapcsolatosan felmerülhetnek.

Az Asociatia Microregionala Banat Ripensis de Dezvoltare a Localitatilor képviselője elmondja, hogy kár, hogy határon kívüli tanulmányutakat nem szervezhetünk ebből a projektből.

Mióta a rendezvények során egyre többet tud meg a társadalmi vállalkozásokról, otthon is egyre több társadalmi vállalkozással találkozik.

Megjegyzi ezeket a vállalkozásokat, mert a későbbiek során, ha a célcsoporttagok vállalkozás alapítása mellett döntenek, rendelkezésre bocsátja azoknak a határon túli szervezetek elérhetőségeit.

A projekt akkor érné el az EU igazi célját, ha határon átnyúló társadalmi vállalkozásokat tudnánk létrehozni és működtetni a régióban.

Nagyon jó hogy ilyen közel vagyunk egymáshoz, de a továbblépésnek még mindig vannak akadályai.

A határok még mindig nem tűntek el teljesen, különböző valutáink vannak és nyelvi nehézségek is vannak a közös munkában.

Brain storming vállalkozási lehetőségekről a fogyatékkal élők számára (facilitál Függ Zsolt Péter szakmai vezető)

A mai napon a szociális segítéssel, otthoni óvoda, idősklub kialakítással kapcsolatos témákat jártuk körbe.

Többekben felmerült a nehéz helyzetben lévő sorstársaink segítése. Itt a legfontosabb kérdés a finanszírozás kérdése. Az egyesület tagságából nagyon sokan igénybe vennék ezt a szolgáltatást, de egy gyors piackutatás során megállapíthattuk, hogy külön, az ellátásért piaci árakon fizetni nem szeretnének. Amennyiben egy beteg 24 órás felügyeletet igényel, akkor a minimálbér szerinti órabérrel számolva 857,- Ft/óra. Ezt terheli a szociális hozzájárulási adó, amely 19,5%., amely óránként további 167,- Ft terhet jelent a vállalkozásnak. 1024,- Ft-ba kerül egy óra, ami naponta 24.578,- Ft, havi szinten 737.363,-Ft-ra jön ki. Ez csak a bérköltség, amiben a munkáltató igazgatási és rezsi költségei nem jelennek meg.

A dél-alföldi régióban nagyon kevesen tudják megengedni maguknak, hogy beteg családtagjuk részére ilyen szolgálatot vegyenek igénybe.

Itt az állami segítséget tudjuk csak igénybe venni. Érdeklődtünk a Békés Megyei Kormányhivatalnál, hogy magán szolgáltatóknak van-e lehetőségük állami normatívát igénybe venni. A tájékoztatás szerint van rá törvényi lehetőség, de annak komoly feltételei vannak, továbbá az állami normatíva teljes mértékben ki van használva, így jelenleg nem tudnak új szolgáltatót befogadni.

Ebéd

Ebéd közben kérdésként felvetettük a biztosítási, pénzügyi termékértékesítés lehetőségét a megváltozott munkaképességűek körében.

A pénzügyi termékértékesítés speciális pénzügyi tudást tesz szükségessé. Legalább középfokú végzettséggel és  MNB vizsgával kell rendelkezni annak, aki akár biztosítónál, akár banknál termékértékesítőként akar részt venni.

Akinek van egy kiterjedt ismerősi hálózata, az minden további nélkül el tud indulni ezen a pályán. Az értékesítés első körben telefonos időpont egyeztetéssel kezdődik. Ez otthonról elvégezhető. Amennyiben az ügyfél hajlandó házhoz menni, akkor a termékek ismertetése sem jelenthet különösebb gondot, valamint a szerződéskötés is megvalósítható.

Mozgásfogyatékkal élők akár együtt is hatékonyan el tudják végezni ezeket a feladatokat. Egyikőjük telefonos időpont egyeztetéssel, a másik az ügyféltárgyalásokat tudja magára vállalni.

Értékesítési csatornák (Veres István külső munkatárs Miskolci Egyetem)

Megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők számtalan vállalkozást létre tudnak hozni. Maga a termék előállítása, és a szolgáltatás elvégzése nem jelenthet problémát, hiszen erre jön létre a vállalkozás. A komoly feladatot a megtermelt termék, vagy előállított szolgáltatás értékesítése jelenti.

A termék termelőtől a felhasználóig történő eljuttatását nevezzük kereskedelemnek.

A kereskedelem résztvevői a következők:

1. Termelők
2. Közvetítők (nagy és kiskereskedők)
3. Közreműködők (szállítmányozók, fuvarozók, logisztikai vállalkozások, reklámügynökségek)
4. Közvetítő ügynökök

A termékek szerint különbséget kell a szerint, hogy napi használati tárgyakról, fogyasztási eszközökről beszélünk, vagy nem napi használatú termékekről.

A napi használatú termékeket a termelőtől felvásárlók, nagykereskedők vásárolják fel. Az áru ilyenkor egy központi raktárba kerül, ahonnan kiskereskedők vásárolják meg a termékeket.

A nagykereskedők lehetnek hagyományos, nagykereskedők, ügynökök, brókerek vagy termelők értékesítési szervezetei is.

A kiskereskedelemnél elválik egymástól a napi használatú cikkek és a nem napi cikkek adásvétele. Napi cikkeknél a hagyományos kisboltok, üzletláncok, szuper és hipermarketek, diszkontáruházak jöhetnek szóba. A nem napi cikkeket általában szaküzleteken és bevásárló központokon keresztül értékesítik.

Ma már a kis és nagykereskedelemnél is megjelent az online értékesítés lehetősége. Különböző webshopokon keresztül tudunk vásárolni napi használati cikkeket, rendelhetünk pizzát, vagy vásárolhatunk nagy értékű háztartási gépeket is.

Többféle értékesítési csatornáról beszél a szakirodalom.

• Klasszikus nagykereskedelmi csatorna

Áru útja: termelő–nagyker (raktár) -kisker. –vásárló

A nagykereskedő megvásárolja a termelőtől az árut.

• Nagykereskedelmi tranzitcsatorna

Áru útja: termelő–nagyker.(tranzit) –kisker–vásárló

Szűk a raktárkapacitás.

• Demigrosz és diszkont csatorna

Áru útja: termelő–nagyker. –vásárló

A nagykereskedőközvetlenül ad el a vásárlónak. Előnye, hogy nagy tételben lehet vásárolni, olcsóbb, csomagolás nem fontos.

• Ipar-kiskereskedelem közvetlen csatorna

Áru útja: termelő–kisker. –vásárló

Közvetlen vásárlás a kiskereskedőtől.

Mozgásfogyatékkal élők számára a kereskedelemben komoly lehetőségek rejlenek. Mint ahogy az ebédnél is elhangzott, a telefonálás, levélírás nem okoz gondot a fogyatékkal élőknek, viszont a személyes jelenlétben akadályozva vannak. A technikai újdonságoknak megfelelően otthonról tudják szervezni akár más vállalkozások kereskedelmét, marketingjét is. Sok olyan vállalkozás van, amely több munkatársat alkalmaz arra, hogy a termékeit eljuttassa a vásárlókhoz, holott ezeket a tevékenységeket kevesebb munkatárssal, olcsóbban megoldhatná home office-ban. Így a vállalkozások részére megtakarítást jelent a foglalkoztatás költségén kívül az iroda fenntartásának költsége is.

Hogyan tegyük elérhetővé termékünket, szolgáltatásunkat? (Gyulavári György projektmenedzser, OFA Szociális Szövetkezeti Tanácsadó)

Ahogy azt az előző előadásban hallhattuk nagyon fontos a termékünk, szolgáltatásunk értékesítése, marketingje.

Ebben az előadásban nem magáról a kereskedelemről, hanem a termékünk/szolgáltatásunk reklámozásáról, promótálásáról ejtünk néhány szót.

Ha van egy nagyon jó termékünk, az még otthon nem jelent túl sok hasznot nekünk. Ahhoz hogy eljuttassuk a fogyasztókhoz, a fogyasztóknak minimum tudniuk kell róla, hogy a termékünk elérhető.

Több elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy hogyan kell egy terméket promótálni. Van aki termelő, és addig promótálja termékét, amíg azt a felvásárló meg nem vásárolja tőle. És a láncolat folytatódik. A nagykereskedő a kiskereskedők felé juttatja el az információt, majd a kiskereskedők a fogyasztók felé reklámozzák termékünket.

Másik utat jelent, amikor a termelő, gyártó közvetlenül próbál kommunikálni a fogyasztóval, így a fogyasztók már kifejezett igénnyel térnek be a kiskereskedőkhöz, aki ezt az igényüket ki akarja majd elégíteni.

Már a tervezés során ki kell alakítsuk a termék tervezett fogyasztóhoz juttatását. Ki kell válasszuk a célcsoportot, akinek a termékünk szól.

Mit jelent a célcsoport kiválasztása? Pontos paramétereket kell felállítsunk arra vonatkozóan, hogy kiket szeretnénk megcélozni termékünkkel. A legtöbb tapasztalatlan vállalkozónak erre az a válasza, hogy a célcsoportba mindenki beletartozik. Pedig ilyen nincs.

A jó célcsoport meghatározás nagyon aprólékos feladat. A célcsoportunkat úgy kell meghatároznunk, mintha magunk előtt látnánk. „Ő a 40 év körüli középmagas, állami hivatalban dolgozó nő, akinek 2 gyermeke van otthon, vörös a haja és Nők Lapját olvas”

Az ilyen célcsoport meghatározásnál sokkal könnyebb meghatározni az alkalmazandó marketingstratégiát. Tudjuk pontosan, hogy ezek az emberek milyen médiákon keresztül elérhetőek. A példánknál maradva máris tudjuk, hogy a „Nők Lapján” keresztül el fogjuk tudni juttatni az üzenetünket a célcsoportunkhoz.

Manapság az internet segítségével nagyon sok új csatorna nyílt meg számunkra. Működtethetünk honlapot, indíthatunk e-mail kampányt, üzenhetünk célcsoportunknak a közösségi oldalakon keresztül. Ami egy induló vállalkozásnak fontos, sok ingyenes lehetőségünk van az elinduláshoz. A Facebookon nulla költséggel közzé tudunk tenni tartalmakat, amelyek az ismerőseinket érnek el. Ha szeretnénk ezt tovább fejleszteni, hirdetéseket tudunk célcsoport irányosan közzé tenni.

Mivel a fiatalabb korosztály már nem igazán részesíti előnyben a Facebookot, fel kell fedeznünk a körükben népszerűbb közösségi médiákat, és nem utolsó sorban a számukra népszerű kommunikációs formákat. (szöveges, statikus ajánlat helyett fotók, majd videók)

Felolvasás

Ezen a műhelymunkán az elektronikus kereskedelemről tárgyaltunk.

Az elektronikus kereskedelem nagy lehetőséget adhat a mozgásfogyatékkal élők számára.

Itt nem szükséges a személyes jelenlét, a vállalkozó a saját otthonából igazgathatja a vállalkozását.

Áttekintettük, hogy mi szükséges egy ilyen internetes vállalkozáshoz, annak megalapításához.

Az első nagy kérdés, hogy milyen termékeket lehet egyáltalán webáruházban árulni? Akik már jelenleg is kereskedelemmel vagy gyártással foglalkoznak, azok számára valószínűleg adott, hogy mit szeretnének Interneten árulni, de sajnos egy webáruház nem feltétlenül alkalmas minden termékkörhöz.

Általánosságban elmondható, hogy azon termékek árusíthatóak hatékonyan Interneten, melyek

• viszonylag kis értékűek (így alacsony a vásárlással járó kockázat), és melyek
• viszonylag kevés információ átadását igénylik (azaz egy lépésben, Interneten keresztül is átadható minden fontosabb információ).

Ez alól kivétel lehet, ha egy B2B (business-to-business) webáruházat indítunk, azaz meglévő partnereink/viszonteladóink számára biztosítunk egy internetes rendelési lehetőséget (vagyis nem a végfelhasználók felé kezdünk el értékesíteni – ami B2C (business-to-customer) lenne).

Ők ugyanis nem először vásárolnak tőlünk, így vélhetően már ismerik a termékeinket, tehát egy B2B webáruház gyakorlatilag bármilyen termékkörre ráépíthető. Egy B2B webáruház nagy előnye, hogy egy gyorsabb, egyszerűbb, egyértelműbb rendelési lehetőséget biztosít, csökkenti a manuális munkaigényt, és persze vele együtt a hibalehetőséget.

A webáruházon kívüli egyéb internetes értékesítési lehetőségek

Amennyiben a termékkörünk drága vagy komplex (sok információ átadását igényli, és nem igazán lehet azt egy lépésben átadni), vagy amennyiben szolgáltatást árulunk, akkor két fő lehetőségünk van:

1. Vagy készítünk egy direkt értékesítési oldalt (vagy sales oldalt) az adott termékre, mely gyakorlatilag egy „online értékesítő” szerepét tölti be, és próbálja rávenni a látogatókat a vásárlásra (és csak az adott termékről szól). Tipikusan ilyen jellegű oldalakon szokás eladni az infotermékeket, az egészségügyi „csodaszereket” stb. Ilyen oldal pl. a Webáruház Jogi Csomag oldala. Ilyenkor is egy lépésben próbálunk értékesíteni, mint egy webáruházban, de egyszerre csak egy terméket vagy szolgáltatást.

• Vagy készítünk egy lead generation oldalt (lead = potenciális ügyféljelölt), vagyis egy olyan oldalt, ami csak a potenciális vevők elérhetőségeit gyűjti. Nem próbál egy lépésben értékesíteni, helyette csak email címeket vagy telefonszámokat gyűjt, és egy hosszabb folyamaton keresztül próbál értékesíteni. Így szokás tipikusan komplexebb szolgáltatásokat, vagy nagyon drága/komplex termékeket (pl. autókat) értékesíteni.

• Webáruház rendszer lehetőségek–– 10 ezertől 10 millióig

Négy fő lehetőségünk van az interneten történő árusításra, ezek költség szerint növekvő sorrendben: 1. internetes plázák, 2. bérelhető webáruházak, 3. egyedileg testreszabott webáruházak, és 4. egyedi fejlesztésű webáruházak.

1. Internetes plázák

Az internetes plázák gyakorlatilag mások által üzemeltetett webáruházak, akik mások termékeit árusítják jutalékért/havidíjért. Mivel ezek a webáruházak általában elég sok eladó elég sok termékét árulják, ezért a mi termékeinkre viszonylag kevés hangsúly esik, és ilyenkor a lehetőségünk sem nagyon van meg, hogy elősegítsük a termékeink forgalmát (ez utóbbi leginkább az adott pláza forgalmától függ, ami viszont magyar szinten általában elég alacsony). Az ilyen plázák már kihalóban vannak, így nem is szentelnénk rájuk nagyobb figyelmet.

• Bérelhető webáruházak

A plázáknál komolyabb megoldást képviselnek a bérelhető webáruházak, ahol egy kész webáruház rendszert tudunk bérelni havi- vagy éves díjért. Előnye a plázához képest, hogy ez már saját domain név alatt tud futni, és önálló marketinget tesz számunkra lehetővé.

Hátrányuk viszont, hogy ezen rendszerek általában – programozói tudás nélkül – viszonylag kis mértékben testreszabhatóak, és emiatt elég „egyformán” néznek ki, illetve, hogy általában nem lehet beléjük egyedi fejlesztéseket tenni.

Előnyei az ilyen rendszereknek, hogy rendkívül olcsók, ezért érdemes lehet ilyen rendszert választani, ha viszonylag kezdő e-kereskedők vagyunk, és ki akarjuk próbálni, hogy egyáltalán nekünk való-e ez az egész, vagy ha alapvetően standard igényekkel bírunk, és nem igénylünk egyedi fejlesztés

• Egyedileg testre szabott webáruház

A bérelhető áruház rendszereknél egyedibb megoldásra adnak lehetőséget az egyedileg testre szabott webáruházak, melyek szintén egy kész webáruház-rendszerre épülnek, viszont ezen rendszert lehetőségünk van az adott termékkörhöz és célpiachoz igazítani. Mivel egy ilyen webáruház beüzemelésével nem kevés emberi munka is van, ezért ezen rendszerek általában jóval drágábbak, mint a bérelhető webáruházak, viszont cserébe hatékonyabban képesek a termékeinket eladni a potenciális vásárlóknak, mint a testreszabás nélküli dobozos webáruházak.

Az egyedileg testre szabott rendszereknél két fő szempontot kell mérlegelni:

1. Mennyire alkalmas számunkra az adott webáruház rendszer, amit a bevezető cég használ. Minél jobb képességű, nyilván annál több segítséget nyújt nekünk a vevők megszerzésében.

2. Mennyire kompetens az adott cég a webáruház kialakításában, a webáruház ergonómiai tervezésben. A cél, hogy az adott termékkör és célpiac igényeihez mérten alakítsa ki az adott cég a webáruházban zajló vásárlási folyamatot, az egyes oldalak szerkezetét (wireframe-ek), és erre tervezzen meg egy minél vevőbarátabb designt. Egy rosszul megtervezett egyedi webáruház még akár rosszabb is lehet, mint egy standard, bérelhető webáruház.

• Egyedi fejlesztésű webáruházak

És végül a legdrágább megoldást az egyedi fejlesztésű webáruházak jelentik, ahol a vevői igények alapján gyakorlatilag „nulláról” építi fel a fejlesztő cég a rendszert. Mivel egy középszintű rendszer felépítése is már több ezer munkaóránál kezdődik, ezért ezen rendszerek 5-10 millió Forinttól kezdődnek, de nem ritkák a 30-50 milliós egyedi fejlesztésű rendszerek sem.

Mikor érdemes egyedileg fejlesztetnünk egy áruházat? Ha annyira egyedi igényeink vannak, hogy semelyik piacon létező kész rendszer nem képes lefedni ezen igényeket, és ezen rendszerek átalakítása még többe kerülne, mint egy új létrehozása. Költségessége miatt elsősorban a multiknak, vagy legfeljebb a KKV-k felső harmadának megengedhető csak egy teljesen egyedi fejlesztésű webáruház.

•  Milyen domain nevet válasszunk?

A jó domain név választás komoly szerepet játszhat későbbi sikerünkben. A fő kérdés általában az, hogy a cégnevünket/márkanevünket szerepeltessük-e a domain névben (pl. www.jonevuceg.hu), vagy inkább a termékkörünket, a webáruházunk pozicionálását igyekezzünk a domainnévben hangsúlyozni (pl. www.szigeteloszalag.hu).

Kezdő vállalkozásként (gyenge márkanévvel) érdemes olyan domaint választani, amely tükrözi az általunk árult termékkört. Ez komoly segítséget nyújthat kezdetben, sokkal könnyebb lesz a webáruházunkat hirdetni (pl. a keresőkben is sokkal jobb helyen fog majd szerepelni a domain névben szereplő kifejezésre). Ha már a márkánk (cégnevünk) a célpiacunk szemében jól ismert, akkor viszont bátran választhatunk márka-orientált domain nevet is.

• Egy webáruházban lévő leggyakoribb tartalmak

Ha az értékesítő rendszerünk rendelkezésre áll, akkor kezdődik a munka ránk eső része: a webáruházat fel kell tölteni tartalommal. A leggyakrabban használt (szükséges) tartalmak egy webáruházban a következők:

Kategóriák: A kategóriák a webáruház lelke, egy jó kategorizálás fél siker. Minél több termékünk van, annál fontosabb, hogy okosan alakítsuk ki a kategóriákat, és ezáltal elősegítsük vásárlóink számára a nekik való termékek megtalálását.

Termékek: A termék adatbázis felépítése általában nem gyerekjáték, minél több termék van, annál nagyobb feladat. Minden termékhez érdemes minimálisan egy darab jó minőségű képet szerezni (amit jó esetben kapunk a gyártótól/nagykertől, rossz esetben nekünk kell fényképezni), plusz írni legalább egy pár soros leírást, hogy miért érdemes az adott terméket megvenni. Ha a termékkörünk olyan, hogy egy termékhez sok információt meg kell adni (pl.hardware), akkor pláne komoly munka a termék-információk összegyűjtése.

Szöveges tartalmak: Jogilag is kötelező néhány szöveges tartalmat megírni a webáruházunkra (pl. vásárlási feltételek, adatvédelmi nyilatkozat, cégadatok stb.), de ezen felül termékkörtől és célpiactól függően érdemes lehet egyéb információkat is a vásárlók rendelkezésére bocsájtani (GYIK, használati útmutató, garancia stb.). Gondoljuk át, hogy milyen kérdések merülhetnek fel a vásárlókban, és próbáljuk ezeket előre megválaszolni.

Emailek: Egy jó webáruház rendszer automatizáltan kommunikál a vásárlókkal, és küld egy automatikus üzenetet a vásárlóknak minden vásárláskor, regisztrációkor, vagy ha mondjuk postára adtuk a csomagját. Érdemes ezen szövegeket is minél „vevőbarátabban” megírni.

• Lehetséges logisztikai megoldások egy webáruházban

Röviden bemutatjuk a leggyakoribb raktározási, teljesítési és fizetési megoldásokat, melyeket egy webáruház alkalmazhat a vevők optimális kiszolgálása érdekében.

6.1. Raktározási modellek

Egy webáruház üzemeltetéséhez nem feltétlenül kell sok pénz, pláne, hogy raktárkészletre sem feltétlenül van szükség. Lássuk a leggyakoribb raktározási modelleket:

1. A legegyszerűbb a „hagyományos” raktárkészlet kezeléses modell – ezt alkalmazzák gyakran a „hagyományos” kereskedők, illetve azok, akik saját gyártású termékeket árusítanak (ezen belül van sok fajta módszer, leggyakoribb a „fűrészfog” modell). A vevő kiszolgálása itt a leghatékonyabb, viszont a raktárkészlet tartásnak mindenképpen költségei vannak, plusz nem kevés pénzünk is „benne áll”, ezért folyamatos a törekvés a raktárkészlet csökkentésére.
2. Rendkívül elterjedt a Just in time megoldás a webáruházaknál, azaz a kereskedő is csak akkor veszi meg vagy gyártja le a terméket, amikor tőle azt megveszi egy vevő. Ez rendkívül hatékony tud lenni olyan területeken, ahol van egy vagy több hatékony nagykereskedő, valós idejű raktárkészlet figyeléssel, akitől gyorsan be tudjuk szerezni a kívánt árut. Kevéssé hatékony viszont, ha a vevőknek hosszú heteket kell várakozniuk egy-egy rendelés esetén.
3.  Magyarországon még csak terjedőben van a dropshipping nevű megoldás: amikor nemcsak, hogy nincs raktárkészletünk, de még a termék csomagolását, kiszállítását és a pénz beszedését sem mi intézzük, hanem helyettünk az adott nagykereskedő, természetesen egy bizonyos jutalékért cserébe. Ez mindenkinek megérheti: nekünk nem kell egyáltalán a logisztikai résszel foglalkoznunk, a nagykereskedő pedig sok olyan viszonteladót tud így szerezni, aki egyébként távolsági vagy egyéb okokból nem tőle vásárolt volna.
4. És végül vannak a digitális termékek, melyeknek nincs fizikai megjelenése, éppen ezért a raktározással sem kell törődni náluk, törődni kell viszont a „védelmükkel”: a digitális termékek egyszerűen sokszorosíthatóak, ami sértheti az üzleti érdekeinket. A védelmükre vannak viszonylag kész megoldások is, a digitális jogkezelés (DRM) foglalkozik ezen területtel.

6.2. Szállítási módok

A webáruházban értékesített termékek vevőknek történő átadására megint csak számos megoldási lehetőség van, attól függően, hogy mit is árulunk:

1. A futárszolgálattal történő házhoz szállítás talán a leggyakoribb szállítási mód, számos megbízható, költséghatékony futárcég létezik a piacon. Ezen cégek általában házhoz is jönnek hozzánk megadott időpontokban, átveszik a feladandó csomagokat, ergo teljesen kényelmes velük az együttműködés. Az utánvéttel beszedett pénzeket pedig pár nap csúszással utalják. Használható futárszolgálat helyett a posta is, melynek viszont a súlya egyre csökken a statisztikák szerint.
2.  A személyes átvétel meglepő módon egyre gyakoribb és elterjedtebb. Ahogy az online és offline üzletek egyre szorosabban kapcsolódnak egymáshoz, úgy válik egyre egyszerűbbé a személyes kiszolgálás, és a vevők igen intenzíven alkalmazzák. Érdekes módon egy online bolt általában nem csökkenti, de még inkább növeli is egy offline bolt forgalmát. Ilyenkor persze meg kell oldani az egyes raktárak közötti termék-mozgatást, amennyiben nincs minden termék minden boltban raktárkészleten.
3.  A saját járművel történő kiszállítást a kisebb költséghatékonysága miatt csak bizonyos esetekben szokás alkalmazni: ha valami nagyon sürgős (pl. étel-házhozszállítás), vagy ha az adott áruház csak lokális (pl. városi szinten) szolgálja ki a vevőket. Szintén ezt alkalmazzák bizonyos esetben a rendkívül nagyméretű termékek házhozszállításánál, pl. építőanyagok, és persze a B2B kereskedelemben, ahol nagy mennyiségű termékek cserélnek gazdát.

6.3. Fizetési módok

Az internetes értékesítésben a fizetés és a teljesítés nem feltétlenül azonos helyen vagy időben történik, lássuk a lehetőségeket:

1. . Utánvétel: Tőlünk nyugatabbra szinte egyáltalán nem létezik ez a megoldás, de nálunk még mindig a legelterjedtebb fizetés: amikor átveszi a vevő az árut, akkor fizeti ki az ellenértékét is. A vevő számára ez a legbiztonságosabb megoldás, azonban a kereskedők számára ez számos hátránnyal jár: egyrészt benne van a kockázat, hogy a vevő nem veszi át az árut, másrészt az utánvételnek is van nem kevés költsége. Éppen ezért érdemes tudatosan is ösztönözni a vevőket az egyéb fizetési módok alkalmazására.
2. Banki előreutalás: A második legelterjedtebb mód, ami a kereskedő számára kiküszöböli az utánvétel hátrányait, viszont a vevő számára igen kényelmetlen megoldás, éppen ezért csak bizonyos esetekben lehet alkalmazni (például, ha erős alkupozíciónk van, kevés és gyenge a konkurencia stb.)
3. Bankkártyás fizetés: A bankkártyás fizetés a banki előreutalás hátrányait igyekszik kiküszöbölni. Magyarországon a CIB, az OTP és a K&H Bank biztosít ilyen szolgáltatást. Háromszereplős megoldásról van szó, ami azt jelenti, hogy teljesen biztonságos a vevő számára: a vásárlás feladása után a webáruház átirányítja a vevőt a bank oldalára, ott megtörténik a fizetés, és a bank visszaküldi a vevőt a webáruházra, jelezve, hogy vagy sikeres volt a tranzakció, vagy sikertelen. Vagyis a kereskedő semmilyen körülmények között nem jut hozzá a vevő bankkártya adataihoz.
4. Virtuális pénztárca megoldások: Terjedőben vannak a különböző virtuális pénztárca megoldások (pl. Paypal, Abaqoos), ahol is a vevők előre feltöltik a pénztárcájukat egy bizonyos kerettel, és utána ebből tudnak egyszerűen felhasználónév és jelszó megadásával vásárolni az ilyen fizetési módokat biztosító webáruházakban. Magyarországon még kicsi a jelentősége, de ha külföldre akarunk terjeszkedni, akkor a Paypal mindenképpen kötelező (ami egyébként bankkártyás fizetésre is alkalmas).
5. Legfontosabb jogi tudnivalók

A webáruház nyitásának alapvető feltétele a számlaképesség, tehát egyéni vállalkozó, Bt., Kft., Rt., stb. egyaránt alkalmas forma ehhez a tevékenységhez.

1. Engedélyek

2008. március 31. óta a csomagküldő kereskedés üzlethelyiség nélkül is folytatható, nem szükséges tehát vevőszolgálati helyiséget fenntartani, így nem kell beszerezni az üzlethelyiséghez/vevőszolgálati helyiséghez szükséges működési engedélyt sem. Amennyiben a vásárló személyesen is átveheti a terméket a kereskedőnél, akkor már szükséges a működési engedély is. Ezen túl az egyes termékek árusításához az illetékes szakhatóság engedélyére is szükség lehet, pl.: ÁNTSZ, építésügyi hatóság, közlekedésügyi felügyelet stb.

Az internetes kereskedelem tehát már nem engedélyköteles, viszont bejelentés köteles: tehát be kell jelenteni a helyi önkormányzatnál, hogy internetes csomagküldő szolgáltatást is végzünk.

• 7.2. Környezetvédelmi kötelezettségek

Az internetes kiskereskedőknek számítaniuk kell környezetvédelmi kötelezettségekre is, hiszen postai/csomagszolgálattal történő/személyesen kézbesített szállítás során csomagolnak.

• Tájékoztatási kötelezettségek

Az e-kereskedőkre különféle tájékoztatási kötelezettségek vonatkoznak. Törvény szabja meg, hogy mely adatokat köteles a szolgáltató a webáruházban egyértelműen hozzáférhetővé tenni. Ilyenek a szolgáltató neve, lakcíme, székhelye, telephelye, elérhetőségei, cégjegyzékszáma, adószáma, és amennyiben rendelkezik nyilvántartásba vételi számmal, akkor a nyilvántartásba vételi hatóság megnevezésén túl ezt is fel kell tüntetnie stb.

A fogyasztóval kötött szerződéssel kapcsolatban is tájékoztatási kötelezettség terheli a webáruház-tulajdonost.

A webáruháznak rendelkeznie kell adatvédelmi tájékoztatóval, továbbá, mivel működése során (például hírlevél küldésekor vagy fórum működtetésekor) személyes adatokat kezel, ezért köteles azt az adatvédelmi biztosnak nyilvántartásba vétel végett jelenteni.

Az áruházban forgalmazott termékeket is el kell látni a megfelelő tájékoztatóval, ezért fel kell tüntetni rajtuk a termék nevét, a gyártó vagy forgalmazó nevét, címét, amennyiben pedig Európai Közösségen kívüli országból származó termékről van szó, úgy a származási ország nevét is – természetesen magyar nyelven. Nem szabad elfelejteni az ugyancsak magyar nyelvű, a termék működésével és tulajdonságaival kapcsolatos tájékoztató melléklését sem. Ha a gyártó vagy az importáló ezeket nem teljesítette, akkor az e-kereskedőnek kell ezeket pótolnia.

• Elállási jog gyakorolhatósága

Azt a jogát ma már elég sok magyar internetes vásárló ismeri, miszerint, ha a vásárolt árura mégsem tart igényt, tizennégy munkanapon belül visszaküldheti azt, tehát elállhat a szerződéstől. A tizennégy munkanapot az áru átvételétől kell számítani. Természetesen vannak speciális esetek, amikor az elállási joggal nem lehet élni, például gyorsan romló árucikkek, hang, kép, szoftver esetén stb.

•  Látogatottság növelése egy webáruházban

Sokan azt hiszik, hogy egy kész, tartalommal feltöltött webáruház már a munka végét jelenti, holott ez mindössze az előfeltétele volt az internetes eladásoknak. A munka oroszlánrésze még most következik: erre a webáruházra látogatókat kell szerezni, hiszen, ha nincs, aki megnézze az ajánlatainkat, akkor vásárolni sem fognak.

Egy webáruház olyan, mint egy eldugott pincehelyiségben lévő bolt – ha nem segítünk az embereknek megtalálni (ha nem szerzünk látogatókat), senki nem fog nálunk vásárolni. Látogatókat pedig marketinggel tudunk szerezni.

Szerencsére számos megbízhatóan és költséghatékonyan működő online marketing eszköz áll a rendelkezésünkre, melyek közül a keresőoptimalizáció és a fizetett keresőhirdetések jelentik a két talán leghatékonyabb eszközt. Az online marketing eszközök nagy előnye a hagyományos, offline hirdetésekkel szemben, hogy rendkívül jól mérhetőek, így szinte azonnal kiderül, ha egyik- vagy másik eszköz nem nekünk való.

Az internetes kereskedelemről szóló ismertetőket érdemes lenne eljuttatni olyan társadalmi szervezeteknek, akik fogyatékkal élőket támogatnak, hiszen a jó gyakorlatok tárgyalása során is tapasztaltuk, hogy a termékek értékesítése az egyik legnehezebb feladat az új vállalkozások számára.

Felolvasás

A 2019. évi első műhelymunkán áttekintettük az előttünk álló feladatokat.

Márton Gábor rákérdezett a tapasztalatmegosztással kapcsolatos módosítási kérelemre, mivel 03.04-én a tervezett utolsó tapasztalatmegosztási lehetőség is megvalósult.

A projektmenedzser elmondja, hogy benyújtásra került a kérelem, de hiánypótlást kért a pályázatkezelő. Módosítani szükséges a szakmai tervet is, amit megvalósítottunk, és jelenleg nem tudjuk véglegesíteni a hiánypótlást. Telefonon érdeklődtünk, amire azt a választ kaptuk hogy rendszerhiba lépett fel, és valószínűleg emiatt el lesz utasítva a kérelem, és újra be kell nyújtani.

Meg kell várnunk az elutasítást ahhoz, hogy új kérelmet adhassunk be.

Március 11-12-re tervezzük a Salgótarjáni tanulmányutat. Ezzel kapcsolatban kimentek a meghívók, folyamatosan várjuk a visszajelzéseket, hogy kik tudnak jönni. Az Asociatia Microregionala Banat Ripensis de Dezvoltare a Localitatilor nevű szervezettől is jelezték, hogy szeretnének velünk tartani.

Amennyiben szerbiai partner is utazik velünk, annak a részvételét saját forrásból kell finanszíroznunk, és teljesen elkülönítetten kezeljük, mint a többi résztvevőt.

Májusra tervezünk egy makói tanulmányutat, ahová szintén szeretettel várjuk a partnereinket és a tagjainkat is. A pontos időpont még nincs meg, de jelezni fogjuk, hogy mikor indulunk. Ott is szeretnénk olyan társadalmi vállalkozásokat felkutatni, akik a tapasztalataikról tudnak felvilágosítást adni annak érdekében, hogy tagjainknak minél nagyobb rálátása legyen arra, hogyan lehet társadalmi vállalkozást alapítani és működtetni úgy, hogy az fenntartható legyen.

Az Újkígyósi Szolgáltató Szociális Szövetkezet képviselője jelezte, hogy szeretne ő is részt venni ezeken a tanulmányutakon. Ők már szereztek tapasztalatot társadalmi vállalkozás folytatásában, de fontos az, hogy lássák mások problémáit, mert az náluk is felmerülhet.

A projektmenedzser elmondja, hogy a pályázat kifejezetten lehetőséget ad arra, hogy felföldi szakemberek részt vegyenek ezeken a rendezvényeken. Meg is kéri, hogy amennyiben látják, hogy az előadók hogyan oldottak meg különböző problémákat, jelezzék, hogy az ÚSZSZSZ-nél ez hogyan lett megoldva. Ebből mindenki tanulhat, és látjuk a megoldások alternatíváit is.

Brain storming vállalkozási lehetőségekről a fogyatékkal élők számára (facilitál Függ Zsolt Péter szakmai vezető)

Az ötletelések során felvetődött ötletek között a háziipari és népi iparművészeti munkák jelentek meg.

Azok a megváltozott munkaképességű személyek, akik otthon vállalnának hímzést, kötést, stb munkákat, nagyon nehéz helyzetben vannak. A konkurencia a kínai vállalkozások miatt nagyon nagy. Egy pulóver megkötése több napot igénybe vesz, emellett az alapanyagok értéke olyan magasra emelkedett, amit nem lehet az eladási árban érvényesíteni.

A hímzéssel kapcsolatban is problémát jelent, hogy a korszerű varrógépek bármilyen mintát képesek pillanatok alatt ráhímezni bármilyen anyagra. A kézi hímzés ideje lejárt.

Társadalmi vállalkozások könyvvitele (Hatvani Béla gazdasági alelnök Mozgáskorlátozottak Dél-alföldi Regionális Egyesülete)

Társadalmi vállalkozásoknál és egyéb vállalkozásoknál is nagyon fontos a pontos könyvelés.

Társadalmi szervezeteknél (egyesületeknél, alapítványoknál) ugyanazok a szabályok követendők, mint a gazdasági társaságoknál és egyéb vállalkozásoknál.

A társadalmi szervezet önálló jogi személy. A szervezet gazdasági tevékenysége elválik a tagok gazdasági tevékenységéről. Épp emiatt fordulhat elő az, hogy egy magánszemély több szálon kötődik a szervezethez. Egyrészt lehet annak alapítója, tagja, vezetője és akár alkalmazottja is egyben.

Fontos, hogy ezek a gazdasági folyamatok átláthatóak legyenek. A tagok biztonsággal rábízhassák a vezető tisztségviselőre az egyesület/alapítvány vagyonát.

A szervezetek többféle adózási mód között választhatnak a vállalkozásokhoz hasonlóan. Lehet ÁFÁ-s és lehet alanyi mentességet is választani.

Minden szervezetnél lehet vállalkozási tevékenységet végezni. Ezekről az év végi beszámolóban adunk számot a tagjaink felé. A vállalkozási tevékenységet csak akkor végezhet a szervezet, ha az nem veszélyezteti a szervezet céljait.

Közhasznú szervezeteknél törvényi előírás a kettős könyvvitel alkalmazása. A közhasznúságnak törvényi feltételei vannak. Komoly különbség nincs a közhasznú és nem közhasznú szervezetek életében, de közhasznú szervezetként könnyebben tudunk pályázni egyes támogatásokra.

Szociális szövetkezetek pénzügyei (Gyulavári György projektmenedzser, OFA szociális szövetkezeti tanácsadó)

A szociális szövetkezetek könyvelése és adózása is megegyezik az egyéb szervezetek adózásával és könyvvezetésével.

Különbségként lehet említeni a tagi munkavégzést. A szociális szövetkezetek esetében a korábbi módozatok mellett kötelezően megjelenik személyes közreműködés sajátos formája a közös termelésben való, tagsági viszonyon alapuló közvetlen közreműködés (sui generis jogviszony a továbbiakban: tagi munkavégzés).

A tagi munkavégzés keretében történő foglalkoztatás olyan preferált foglalkoztatási lehetőség, amely kizárólag szociális szövetkezet ( Szöv.tv. 18. § (1) bek. ) esetében valósulhat meg.

A tagi munkavégzési jogviszonyban esetében a szociális szövetkezet alapszabályának tartalmaznia kell:

• a tag által teljesítendő munkafeladatok meghatározását, (az elvégzendő munka mértékét,) az elvégzett munkafeladatok dokumentálásának módját,
• a munkafeladat teljesítéséhez igazodóan a szövetkezet által megtermelt javakból történő részesedés módjának és mértékének (ellenértékének) meghatározását,
• az ellenértéket úgy kell meghatározni, hogy az alkalmas legyen a tag teljesítményének figyelembevételére és a megtermelt javakból való részesedés mértékének meghatározására.

A szövetkezeti törvény 3. § alapján a szövetkezet és a tag gazdasági együttműködése keretében teljesítendő feladatok és vállalások, valamint a tag által igénybe vehető szövetkezeti szolgáltatások köre – az alapszabály keretei között – a szövetkezet és a tag között kötött tagsági megállapodásban határozhatóak meg.

A szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja – kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát – egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja után 6 660 forint (napi 222 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot, a tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt azonban az említett közteherfizetésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.

A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül1, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25%-ának, a harmadik évben 50%-ának, a negyedik évben 75%-ának, az ötödik évtől 100%-ának megfizetésére kötelezett.

A kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal vehet igénybe. Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a kedvezmény a négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban érvényesíthető, a kedvezmény mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszonyban érvényesített kedvezmény időtartamát. A kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata arról, hogy utána másik szociális szövetkezet nem érvényesít kedvezményt, vagy a megelőző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána kedvezményt. A jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány, bírság és pótlék a tagot terheli.

A szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonya szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem eredményez.

A személyes közreműködés ellenértékeként pénzben kifizetett összeg a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy adóköteles jövedelmének minősül.

A fentiek értelmében érdemes mérlegelni a tagi munkavégzés előnyeit és hátrányait.

Felolvasás

A műhelymunkára Romániából és Szerbiából is érkeztek partnereink. A szerbiai partnerek részvételének költségeit egyesületünk nem a pályázatból, hanem egyéb forrásból finanszírozta.

A 2019. évi első műhelymunkán áttekintettük az előttünk álló feladatokat.

Már többen jelezték, hogy több tapasztalatmegosztásra lenne szükség, hogy a tagság szélesebb körét elérhessük. Eddig az információ áramlás sem volt tökéletes, mivel többen jelezték azt, hogy most szereztek tudomást a projektről. Persze ők az egyesület egyéb rendezvényein sem vettek részt.

Az elnök elmondja, hogy az egyesületen belüli kommunikációért a csoportvezetők a felelősek. Nekik kell eljuttatni az információkat a csoporttagjaik részére.

Miután összesen egy tapasztalatmegosztási alkalom van hátra, Márton Gábor javasolja módosítási kérelem benyújtását annak érdekében, hogy még 3 alkalommal legyen lehetőség tájékoztatni a tagokat a projekt lényegéről, és a benne rejlő lehetőségekről. Megkéri a projektmenedzsert, hogy találja meg a 3 db tapasztalatmegosztás költségeinek a fedezetét a költségvetésben.

A projektmenedzser elmondja, hogy van lehetőség, mivel az eszközbeszerzésre a mai napig nem került sor. Mire a pályázat elbírálásra került, a szükséges eszközöket más forrásból meg tudta vásárolni az egyesület, így az eszközökre a projekt megvalósításához nincs szükség. További forrás lehet a zárókonferencia keretösszege. A zárókonferencia beszerzése még nem történt meg, így amennyiben változatlan tartalommal találunk olyan vállalkozót, aki olcsóbban megvalósítja, ott is felszabadulnak források. Újabb forrást jelenthet a projektmenedzser és a szakmai vezető bérének járuléka, ugyanis jogszabályváltozásból adódóan július 1-től csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke.

Az elnök kéri az átcsoportosítás végrehajtását és a módosítási kérelem mielőbbi beadását.

Még egy tapasztalatszerzésre, 3 db tanulmányútra és egy zárókonferenciára, valamint 3 db műhelymunkára van lehetőségünk.

A kutatás és szakmai összegzés beszerzése megtörtént. A munka folyamatban van. Kérdőívek lettek kiküldve a csoportjainkhoz, akik a csoporttagoknak továbbították, valamint a külföldi partnereinkhez is.

Szép számmal érkeztek is vissza kérdőívek, de a projektmenedzser felhívja a figyelmet, hogy a kutatáshoz szükséges az, hogy megfelelő információ álljon rendelkezésre, és a harmadik mérföldkő végéig a kutatást a vállalkozónak végre kell hajtania. Kaptunk jelzést arról, hogy személyes interjúkat is fognak végezni a vállalkozó munkatársai, így várható a megjelenésük. Valószínűleg telefonon egyeztetünk ennek időpontjáról.

Brain storming vállalkozási lehetőségekről a fogyatékkal élők számára (facilitál Függ Zsolt Péter szakmai vezető)

Legtöbb felszólaló a helyi termékek létrehozását, és piacra jutását szorgalmazza. Figyelemmel kell legyünk arra, hogy egy induló vállalkozás kezdetben nagyon sok energiát és pénzt emészt fel. Ez egy megváltozott munkaképességű személy részére különösen nagy terhet jelent.

Ilyen vállalkozási lehetőségként került felvetésre a manapság divatos internetes vállalkozások:

Webshop üzemeltetés (helyi termékekkel), internetes szolgáltatások, marketing szolgáltatások, rendezvényszervezés.

A Webshop üzemeltetése jó lehet megváltozott munkaképességűek számára. A kiskertekben gazdálkodók általában a számítógépes lehetőségeket nem ismerik, nem értenek hozzá, viszont sok olyan mozgáskorlátozott van aki – korlátozott lehetőségei miatt – társadalmi életét a közösségi oldalakon éli. Kitűnően össze tudnák kapcsolni a vevőket a termelőkkel.

Internetes szolgáltatások vállalkozások részére: különböző szolgáltatások, marketing, könyvvitel, virtuális titkárság is olyan terület, ami nem helyhez kötött. Interneten és telefonon keresztül  végezhető.

Marketingszolgáltatásokhoz szükséges marketinges képzettség, de főleg az online marketing területe olyan, ahol nem szükséges a fizikai jelenlét a munkavégzéshez.

Rendezvényszervezésnél felmerül némi akadály. Az előadók meghívása, a résztvevők online vagy telefonos meghívása jól végezhető otthonról, viszont a rendezvényterek berendezése, díszítése, hangosítása folyamatos jelenlétet követel a rendezvényszervezőtől.

Ebéd

Ebéd közben folytatódott az ötletroham, és az ötletek megtárgyalása. A projekt végére az ötletekből ötletgyűjtemény készül.

Társadalmi vállalkozások megalakítása Magyarországon (Gyulavári György projektmenedzser, OFA szociális szövetkezeti tanácsadó)

A társadalmi vállalkozások közül kiemeli a társadalmi szervezeteket, mint a vállalkozások egyik lehetőségét.

Alapítványok és egyesületek alapítása igen egyszerű Magyarországon. A bírói szervezet sablonokkal és iratmintákkal segíti a társadalmi szervezetet alapítását. Egy alapszabály (alapító okirat) elkészítésével , alakuló ülés megtartásával gyakorlatilag pénzügyi teher nélkül lehet társadalmi szervezetet alakítani minden jogszabály által nem tiltott tevékenységre.

Meg kell találni azokat a tevékenységeket, amelyek közhasznúak, és mégis fenntarthatóan finanszírozhatóak.

Sokan nem jól értik a társadalmi szervezetekben történő munkavégzést. A legtöbb civil szervezet természetesnek tartja azt, hogy a célok elérése érdekében létrejött civil szervezetekben önkéntes alapon lehet csak dolgozni.

Alapelvként kell kezelni, hogy a munkavégzésért – az önkéntes munka kivételével – fizetség jár. Tehát a társadalmi szervezet alkalmazottakat alkalmazhat, megbízási díjban részesíthet olyan munkatársakat, aki valamely cél érdekében munkát végeznek.

Társadalmi vállalkozások megalakításának lehetőségei Szerbiában (Bakos László Vajdasági Agrárszervezetek Szövetsége)

Szerbiában kis mértékben könnyebb egyesületet alapítani, mint Magyarországon. Elegendő 3 fő az egyesület alapításához, és abból elegendő ha csak egy személy lakóhelye van Szerbiában.

A törvény megfogalmazása szerint az egyesület olyan önkéntes, nem állami,non-profit szervezet, amelyet az egyesülési szabadság alapján természetes ésjogi személyek hoznak létre, olyan közösségi és általános célok megvalósítása érdekében, amelyek az alkotmányban vagy a törvényekben nem tiltottak.

Megállapítható, hogy az egyesületet elsősorban a következő ismérvek határozzák meg:

– önkéntességen és önszerveződésen alapul, a tagokat senki sem kényszeríti, hogy szervezetet alakítsanak s hogy bármilyen tevékenységetvégezzenek az egyesület életében, szavazzanak stb.

– kormányzattól független szervezet, így a közjogi szervezetek, egyesületet nem alapíthatnak

– gazdasági tevékenység végzése, profitszerzés céljából nem alapítható egyesület, a tevékenység során megszerzett vagyont a tagok nem oszthatják fel egymás között,

– jogi személyiségű szervezet,

– célja a közjó szolgálata.

Tilos titkos és katonai jellegű egyesületek létrehozása.  Az Alkotmánybíróság döntésével betilthatja azon egyesületek működését is,amelyeknek célja erőszakos úton veszélyeztetni Szerbia alkotmányos rendjétvagy annak területi integritását, megsérteni a szavatolt emberi és kisebbségi jogokat, szítja az egyenlőtlenségeket, a gyűlöletet és a türelmetlenséget faji,nemzeti, vallási vagy más sajátosság alapján.Az Alkotmánybíróság akkor is betilthatja egy egyesület működését, ha aza fenti tiltott célokat kitűző nemzetközi szervezethez tagként csatlakozik. Abetiltott egyesületek jelképeit tilos nyilvánosan használni.A Szerb Köztársaság Alkotmánybírósága az egyesületi törvény ezen rendelkezéseit is figyelembe véve tiltotta be az „Obraz” nevű egyesületet 2012. június12-én. Ugyanakkor a „SNP 1389” nevű szervezet esetében az Alkotmánybíróságelutasította a Köztársasági Ügyészség indítványát, azzal az indokolással, hogyaz Alkotmánybíróság betiltásról szóló döntése, a demokrácia védelmének utolsó bástyája. Az Alkotmánybíróság a nem bejegyzett, nem formális egyesületeket is betilthatja.

Társadalmi vállalkozások megalakításának lehetőségei Romániában (Recski István Asociatia Microregionala Banat Ripensis de Dezvoltare a Localitatilor)

Románia szerte is nagyon sok civil szervezet jött létre. Ezek létrehozását a mindenkori kormányzat támogatta is.

Itt is legfontosabb a társadalmi szervezet céljának meghatározása. Nagyon sokan dolgoznak különböző alapítványoknál, egyesületeknél. Sok civil szervezet állami feladatokat lát el. A finanszírozásuk az állami finanszírozás helyett elsősorban adományokból valósul meg.

Felolvasás

Ma is hazai jó gyakorlatok elemzésével kezdtünk, majd délután a határon átnyúló foglalkoztatást  vizsgáltunk meg-

A magyar Regens Wagner Közhasznú Alapítványt 2000 júniusában hozták létre. Az alapító célként az értelmi fogyatékos személyek társadalmi integrációjának elősegítését határozta  meg.  E  cél  megvalósítása  érdekében  hozta  létre  Balatonmáriafürdőn magyarországi  székhelyét,  ahol  középsúlyos  és  halmozottan  sérült  fogyatékos személyeknek nyújtanak 26+5 fő részére bentlakásos és átmeneti ellátást,

Az intézményben  terápiás  és fejlesztőfoglalkoztatás,valamint akkreditált rehabilitációs foglalkoztatás lehetősége biztosított 42 fő számára.

A bentlakásos intézményben és a TL házban élők közül mindenki dolgozik. A mindennapok a munka köré szerveződnek, így az új lakók is erre szocializálódnak.

Akkreditált foglalkoztatás keretében dolgoznak a jobb képességű személyek,  de  nem  csak az intézmény ellátottjai, hanem vannak olyan megváltozott munkaképességű dolgozók is, akiket  a  Munkaügyi  Központon  keresztül  alkalmaznak  akár  tranzit,  akár  tartós foglalkoztatásban.

A vendégházat az   akkreditált  foglalkoztatás  keretein  belül  működtetik,  így  az  a foglalkoztatás egyik helyszíne. A 30 szobás, 60 ágyas vendégház ellátásán jelenleg 23 fő dolgozik. 

Az  ellátottak szobaasszonyi  feladatokat,  általános takarítást,  3,7  hektáron parkgondozást és konyhai feladatokat végeznek, mivel a szobákat reggelivel lehet igénybe venni.  Ahhoz,  hogy  minden  rendben  legyen a vendégház körül, folyamatos munkavégzés szükséges télen és nyáron is.

Kora tavasztól késő őszig érkeznek a vendégek, télen pedig a szobák karbantartása és a szezonra való felkészülés zajlik. A vendégház és az intézményi textíliák tisztítása miatt mosodát is üzemeltetnek, ahol a fogyatékos személyek kisegítő munkát végeznek (szintén akkreditált foglalkoztatás keretein belül).

Akkreditált  foglalkoztatásban  lehetőség  van  még bérmunkát–használt  eszközbontás, elektromos  vezetékek  kötegelése–végezni,és kreatív  tárgyakat készíteni  a  kerámia-, valamint a szövőműhelyben. A fejlesztő foglalkoztatás keretében azok dolgoznak, akiknek nem olyan jó a munkabíró képességük,   nem   tudnak   komplex   feladatokat elvégezni –de valamilyen feladatot mindenkinek  biztosítanak.  Például  egy  cégtől  kapnak  használt  csomagoló  eszközt.  Nagy nejlon  zsákokat  kell  átnézni,  ami  még  használható,azt  kisimítják,  összehajtják,  és  újrafelhasználásra  kerül.

Itt  dolgozhat az  a  mozgássérült  is,  aki  nem  tesz  mást,  mint  egy kartondobozból  adogatja  a  zsákokat azoknak,  akik  ezt  egy  asztalon  kiegyengetik  és összehajtogatják. Ezt a munkát ő ülve is tudja végezni, közben megkíméli a többiek gerincét és időt takarít meg nekik. Fejlesztő foglalkoztatásban a következő munkatevékenységeket végzik:

• használt eszközbontás (nejlonozás)elektromos vezetékek kötegelése
• nylon kupakok tisztítása
• kézműves termékek készítése (pl.párnák, vászontáskák)
• anyagok előkészítése szövéshez, varráshoz
• gyógynövénytermesztés
• szövés

A Fény Felé Alapítvány integrált szervezeti formában, három területen biztosít ellátást. A három ellátási szakterület a felnőtt társadalmi lét fontos szegmenseit alapozza meg: lakhatás, munka, rendezett életvitel és részvétel a társadalomban.

1999-ben a Fény Felé Gondozóházba a Debreceni Egészségügyi Gyermekotthonból kiköltözött 6, értelmileg akadályozott fiatal, akiknek átlag életkora 19 év volt. Ők a nagy bentlakásos intézmény „elit lakói” közé tartoztak (bár iskolai végzettségük nekik se volt), hisz napjuk egy részét egy elkülönített foglalkoztatóban töltötték, ahol szőttek, fafaragásokat készítettek.

A szakemberek fontosnak tartották, hogy a kiköltözés után se szűnjön meg a munka lehetősége (az intézménybe már nem járhattak vissza dolgozni), reggel elinduljanak, napközben hasznos munkát végezzenek, a fizetésükből pedig egészítsék ki ellátásuk költségeit.

Lényeges volt, hogy minden nap dolgozni kellett menni, melyhez még a nagyintézményben kialakult a fiatalok életében a struktúra: reggel felkelés mindig ugyanabban az időpontban, öltözködés, mosakodás, reggeli és indulás a munkába – így a rendszeresség a vérükbe ivódott.

Kezdetben egy lovardában dolgoztak, de voltak közmunkások, kertgondozók, önkéntes munkások is. 2003-tól egy akkreditált foglalkoztatóban dolgoztak, majd 2005-től az alapítvány tartós bérbe kapott egy 60 m2-es ingatlant az önkormányzattól, itt egy másik alapítvány lakóival közös foglalkoztatást szerveztek meg. Elsősorban gyapjú szőnyegek készültek itt és kisebb ajándéktárgyak.

2006-ban az alapítvány az országban elsőként kapott működési engedélyt szociális foglalkoztatásra, s így állami támogatást, ami alapja volt a kiszámítható, tartós foglalkoztatás megszervezésének.

Logikusnak tűnt, hogy szövéssel kezdjenek foglalkozni, hiszen ezt a munkát tanulták és végezték a fiatalok korábban a gyermekotthonban, így elindult a rongyszőnyegek szövése kézi, 30×50 cm-es szövőkereten, emellett rafiából készítettek ajándéktárgyakat, amit a foglalkoztatóban és a mellette lévő kis piacon árusítottak. 2007-ben felvették a kapcsolatot egy – többek között gyapjú termékeket gyártó és forgalmazó – bútoripari céggel, így 2011-ig kizárólag gyapjú anyag szövésével foglalkoztak a munkatársak.

Nagy volt a kereslet ezekre a termékekre, magas áron lehetett értékesíteni, és lehetőség nyílt fejlesztésre – új szövőszékek vásárlására – is. Közben folyamatosan szerveztek a foglalkoztatottaknak oktatást a gyapjúszövés technikáinak tökéletesítésére, és folyamatosan kutattak értékesítési partnerek, helyszínek és újabb lehetőségek után.

2010-ben nyílt meg a második szociális foglalkoztató műhely az Esélycentrum nappali foglalkoztató új épületében. 2014-ban a folyamatos foglalkoztatás, fenntartás érdekében bővítették a létszámot megváltozott munkaképességű szakdolgozókkal (pl. szociális gondozó, portás, karbantartó, varrónő, bolti eladó, kertgondozó, egyszerű ipari foglalkozású betanított munkás) – már akkreditált foglalkoztatóként.

2014 óta saját boltja is van az alapítványnak Debrecen belvárosában, ahol a műhelyekben készült termékeket árusítják.

Ebéd után a foglalkoztatási helyzet javításán dolgoztunk.

A foglalkoztatási helyzet javításának egyik nagy lehetősége a nemzetközi kapcsolatok élénkítése.

A Dél-alföldi régió nagyon kedvező helyzetben van azáltal, hogy Románia és Szerbia emberi közelségbe került.

Ha összehasonlítjuk a fővárosi és vidéki életet, Budapesten egy egy munkahelyre történő eljutáshoz szükséges egy másfél óra. Tehát nincsenek ugyan nagy távolságok de mire a különböző közlekedési eszközökön eljutnak a dolgozók a munkahelyükre ez napi 2-3 órát is elvesz a szabadidőből.

A dél-alföldi régióban mindenki a saját településén keres munkát. a mobilitás nem túl nagy. Pedig az említett Budapesti másfél órás munkahelyre utazás itt lehetővé tesz egy Gyula-Arad, Gyula-Nagyvárad vagy Szeged-Szabadka ingázást.

Magyarországon a legutóbbi években egyre csökken a munkanélküliség és egyre nagyobb a munkaerőhiány. Az M44-es gyorsforgalmi út megépítésével ez tovább fog növekedni, hacsak termelő vállalatok nem fognak erre a területre költözni.

Románia nyugati részén egyre növekszik a munkaerőhiány, és növekszenek a bérek is. Ma már többen vállalnak romániai nagyvárosokban munkát, hiszen a munkabérek sok esetben magasabbak a dél-alföldi régióban elérhető jövedelmeknél.

Mivel az ingázás nem vesz igénybe több időt, mint amit egy budapesti átlagpolgár elszenved, így ez megoldást jelenthet a helyi foglalkoztatási problémákra.

Ez a fogyatékkal élők számára nem jelent olyan komoly előnyt, hiszen kerekesszékkel áthidalhatatlan problémát jelent a határon át történő ingázás.

Ennek az ingázásnak komoly hátránya még a nyelvtudás hiánya. Többen vannak, akiknek Magyarországon a román az anyanyelve. Ők jól boldogulnak a romániai üzleti életben. Többen választják azt, hogy romániai egyetemen végzik el tanulmányaikat.

Esélyt jelentene a régióban a román és a szerb nyelv nagyobb körben történő oktatása, hogy itt, a határok közelében a munkavállalók könnyebben mobilizálhatóak lehetnek.

Felolvasás

A mai műhelymunkán újabb hazai jógyakorlatok tárgyalásába kezdtünk bele.

Az ESŐEMBEREKÉRT Egyesület foglalkoztatása. Az egyesület alapításának kezdetétől megoldást kínál a foglalkoztatás területén nemcsak szűkebb célcsoportja, az autista emberek, hanem szélesebb társadalmi réteg, a megváltozott munkaképességű személyek számára is.

A rehabilitációs foglalkoztatás – mind az egészségkárosodással, mind a fogyatékossággal élők számára – akkor éri el célját, ha az a munkavállaló képességeivel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatást valósítja meg.

Az Esőemberekért Egyesület e céllal azonosulva a jogszabályi feltételeknek eleget téve alkotta meg szakmai programját és működik kezdetektől fogva.

2000-ben indult a foglalkoztatás a lakóotthon épületegyüttesében. 10 fővel. Egy lakástextileket gyártó könnyűipari üzem megszűnése miatt évekkel korábban az utcára került embereket vettek fel – kezdetben rongyszőnyeg készítésre és gyertyaöntésre. Majd az ismerős élelmiszervegyész újabb tevékenységet javasolt, az aszalt gyümölcs készítést.

Autista emberek is képesek megmosni a gyümölcsöket és rendezetten tálcára rakni. Ennek ellenére 2005-ig csak dísz aszalást (nem fogyasztásra szánt aszalványok készítése) folytattak. Ennek ugyanis egyszerűbb szabályai vannak, mint az élelmiszer készítésnek.

2005-ben vágtak bele az élelmiszer készítésbe de már nem csak aszalt gyümölcsöt, hanem többféle lekvárt is készíteni kezdtek. Közben folyamatosan nőtt a cég, egyre több dolgozója lett és kinőtték a rendelkezésre álló teret.

Béreltek egy háromgenerációs családi házat Tata központjában és a feladatok egy részét ide telepítették. 2005-ben pályázati pénzből lehetőségük nyílott megvenni és felújítani a házat. Ez lett a HELP Nonprofit Kft székhelye.

Paprika és paradicsom termesztésbe fogtak. Az előkészített friss zöldséget pedig egy étterembe kezdték rendszeresen szállítani. Ebből azonban nem lehetett az összes dolgozó bérét kitermelni, ezért bérmunka lehetőséget is kerestek. Eleinte küzdelmes volt lehetőséget találni, de aztán kaptak megrendeléseket a környező szolgáltatóktól, majd Budaörsről és környékéről jött a munka.

Közben a foglalkoztatás rendszerének átalakítása után a HELP Nonprofit Kft mellett az egyesület is akkreditáltatta a műhelyeit és az élelmiszer-előállítási feladatokat a saját keretein belül kezdte végezni.

2015-től újabb telephelyet létesített az egyesület a városközpontban. Itt is az élelmiszer-előállítás került a fókuszba, de már nem a tartósított változat, hanem friss péksütemény és saláta került a termékportfólióba.

Az egyesület vezetői számára kiemelkedően fontos a fenntarthatóság kérdése. Olyan vállalkozás megalapozására és folyamatos fejlesztésére törekedtek, illetve törekednek, ami biztos megélhetést jelent az összes dolgozónak, valamint a jelenlegi lakhatási körülmények fenntartásának lehetőségét nyújtja a jövőben is az otthon lakói számára.

A foglalkoztatás során a jelenleg végzett tevékenységek a következők:
-Termelés Mezőgazdasági Tevékenység
-Zöldségtermesztés fóliában
-Élelmiszer feldolgozás
-Gyümölcsök és zöldségek aszalása
-Mézes, boros, olívás variációk készítése aszalt gyümölcsökkel
-Gyümölcsteák aszalt gyümölcsökkel mézben
-Lekvárok készítése
-Sütőipari tevékenység

A megváltozott munkaképességű dolgozók a különböző feladatokat – a palánták gondozásától a gyümölcsök, zöldségek variálásán át a tisztítási válogatási és darabolási folyamatokig nagy önállósággal végzik el, az élelmiszer előállítási előírások szerint.

Az aszalás és főzés a receptúrák szerint gépekkel történik, a kiszerelési. dúsítási folyamatok elvégzése a csomagoló anyagok előkészítése, a termékek díszítése ismét autista munkavállalók feladatai közé tartoznak.
Bérmunka
Sütőipari tevékenység
Gránátalma pucolása és a magok csomagolása
Hajcsatok, hajgumik stb csomagolása

A péküzem a közelmúltban indult. Részben saját, hagyományos és egészséges termékeket készítenek saját receptúra alapján, részben bérsütést vállalnak, amihez a megrendelő hozza a az alapanyagokat és a recepteket is.

Szeretnének megmaradni a kisüzemi termelésnél, magas minőségre, a kézi munka megtartására törekednek (nincs osztógép, nyújtógép) A fenntarthatóságot a tevékenységek széles körén túl a segítő munkatársak gondos kiválasztása szolgálja.

Az egyesület vezetője a kezdetektől nagy gondot fordított arra, hogy lelkes elkötelezett és szakmailag magas kvalitásokkal rendelkező munkatársakat alkalmazzon.

A megváltozott munkaképességű dolgozók létszáma jelenleg:
Esőemberekért Egyesület (fejlesztő foglalkoztatás) 6 fő akkreditált valamint foglalkoztatás 23 fő
Help Nkft: akkreditált foglalkoztatás: 31 fő.

A Fébé Evangélikus Szeretetszolgálat a következő területen biztosít foglalkoztatást:
-Kertészet, parkgondozás – a kertészetben vegyszermentes zöldség gyümölcs, gyógynövény, palánták és virágok termesztése folyik. Az újonnan kialakított magas ágyások mozgásszervi problémákkal élő munkatársak számára is művelhetőek. A parkfenntartók az intézmény parkjának fenntartását végzik, illetve felkérésre intézményen kívül is vállalnak parkgondozási feladatokat.
-Asztalos műhely – egyedi, kézzel készített ajándék, egyházi és használati tárgyakat, fejlesztő játékokat készítenek. Szociális farm termékeket gyártanak és a saját kert és parkgondozó részleg számára illetve külső megrendelésre. Egyedi bútorok készítését kis sorozatú bútorok összeszerelését végzik laminált lapokból.
-Nyomda – a környező települések helyi újságjait szerkeszti, nyomtatja, tűzi. Emellett a szeretetszolgálat számára szükséges egyéb nyomtatványokat szerkesztenek, és az asztalos üzem számára számítógépes termékrajzokat készítenek.
-Bérmunka – összeszerelési és csomagoló munkát végeznek
-Karbantartás – az épületek és a bennük működő gépészeti berendezések ellenőrzését végzik és ellátják a karbantartás munkálatait.
-Uszoda – a szervezet legújabb tevékenysége: megtörtént az évek óta nem üzemelő uszoda felújítása, melyben tanmedence, pezsgőfürdő, szauna, tornaterem, valamint masszázs aquafitness szolgáltatás áll a vendégek rendelkezésére, illetve folyamatban van a büfé kialakítása.

A Fébé Evangélikus Szeretetszolgálat 94 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat, ezzel a település egyik legnagyobb foglalkoztatója. A dolgozók közül 35 fő fogyatékos személy, 40 fő egészségkárosodott személy, emellett 19 fő pszichiszociális problémával bír. A dolgozók felének halmozott fogyatékossága vagy egészségkárosodása van.

A ebédet követően facilitátor által koordinált megbeszélést tartottunk arról, hogy milyen elvárásaik vannak a résztvevőknek egy-egy a mozgásfogyatékkal élők megsegítésére létrejövő társadalmi vállalkozással.

A létrejött profil az alábbi:
-Lehet otthonról végezni
-Legyen akadálymentesen megközelíthető munkahely
-Legyen rugalmas a munkaidő
-Ergonomikus kialakítás az egyes munkaállomásoknál
-Ajtók, átjárók, szintbeli különbségek, áthidalók, lépcsők és a munkahellyel összefüggő berendezések
-Az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges, általuk felismerhető jelzések
-Adottságaik figyelembe vétele a munkahelyek kialakításánál, átalakításánál
-Adottségaik figyelembe vétele zuhanyzók, mosdók, illemhelyek kialakításánál, átalakításánál
-Egyéni védőeszköz juttatás rendjének írásbeli szabályozása
-Veszélyforrások ellen védő ugyanakkor ergonómiai követelményeknek és a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő munkavállalók egészségi állapotának megfelelő egyéni védőeszköz biztosítása
-Rendeltetésnek megfelelő használat
– Egyéni védőeszköz használatára vonatkozó oktatás

Felolvasás

Gyulavári György projektmenedzser üdvözölte a megjelenteket, különös tekintettel a Romániából érkező partnerekre.

Felhívja a figyelmet, hogy október 11-12-én Gyulai tanulmányút lesz, amikor megtekinthető lesz az ÚSZSZSZ munkája. Lesz rövid városnézés, és ebéd. Kérjük az igényeket adják le a szobafoglaláshoz, és a catering megrendeléséhez.

Elmondja, hogy egyre több információ gyűlik össze a szociális gazdaságban történő munkavállalásról. Jelen vannak a Miskolci Egyetem részéről is folyamatosan azok a munkatársak, aki a szociális gazdasággal foglalkoznak.

A Miskolci Egyetem képviselője elmondja, hogy hasznos volt ezen a programon részt venni, hiszen itt látszik az, hogy a kezdeményezőkészség megvan a magyar emberekben. Viszont nagyon sok az akadály. A for-profit szektorban nagyon nehéz szolgáltatóként a piacon megjelenni. Komoly konkurenciával találja szembe magát minden új vállalkozás. Ezért fontos, hogy a piaci réseket megtaláljuk.

A legtöbben valóban a szociális ellátás területében gondolkodnak. Itt az állam a konkurencia, hiszen jól működő ellátórendszert finanszíroz az állam. Nem érdeke olyan cégek létrejötte, amit ugyanúgy neki kell finanszírozni. Itt viszont a fizetőképes kereslet utópia.

Azokat a tevékenységeket kell megtalálni, amit mások az alacsony jövedelmezőség miatt nem akarnak kihasználni. Egy szociális szövetkezetnek, egyesületnek, alapítványnak már az is hasznot jelent, ha nullszaldósan tud működtetni egy vállalkozást és ott tud foglalkoztatni hátrányos helyzetű embereket.

A piaci rés másik oldala az, amire eddig senki nem gondolt. Persze nem szabad beleugrani egy teljesen új ötlet megvalósításba addig, amíg a piacot nem mértük fel. Sok esetben egy egyszerű piackutatás sem elegendő, hiszen egy kérdőíven sokan leírják azt, hogy vásárolnának bizonyos termékeket, de amikor valóban ki kell nyissák a pénztárcát, akkor már nem szeretné annyira megvásárolni.

A legjobb az, ha olyan előszerződéseket, szándéknyilatkozatokat tudunk begyűjteni, ami alól a vásárlónak, a szolgáltatás igénybe vevőjének nehéz kihátrálni.

A legsikeresebb vállalkozások úgy jönnek létre, hogy a termék, szolgáltatás ötlet megteremtője tudja, hogy kinek fog eladni.

Ebből is látszik, hogy nem elegendő egy kiváló termék megalkotása. Olyan terméket kell alkotni, ami piacképes. És mindemellett a munka dandárja az értékesítésben rejlik.

Szükséges marketingeszközöket felsorakoztassunk a termékünk mögé. Ha a vásárlóink nem tudják, mit termelünk, akkor nem fognak vásárolni.

Fontos meghatározni a célcsoportot. A kommunikációnkat ennek a célcsoportnak kell címezzük.

A célcsoport meghatározása ne általánosságban történjen, hanem konkrétan. Nem elég az, hogy – szoknya értékesítésnél – meghatározzuk a nők csoportját. Ezt le kell bontanunk részletekre. Hány éves nők? Milyen társadalmi osztályba sorolható nők? Milyen foglalkozású nők? Milyen hobbival rendelkező nők?

És még lehetne folytatni a kérdéseket.

Felolvasás

Gyulavári György projektmenedzser üdvözölte a megjelenteket, különös tekintettel a Romániából érkező partnerekre. Elmondja, hogy sajnos a Szerbiai partnerek részvételét jelen projektből nem tudják finanszírozni, de az egyesület vezetése olyan döntést hozott, hogy a Szerbiából érkező partnereket ugyanolyan szeretettel várja az egyesület, mint a többi partnert, és a rájuk eső költségeket az egyéb költségeken felül az egyesület saját forrásból finanszírozza.

Mivel sok olyan résztvevő van, akik eddig nem vettek részt a műhelymunkákon, ismerteti a projekt céljait.

A Mozgáskorlátozottak Bihor Megyei Egyesületének képviselője elmondja, hogy nagy örömmel vesz részt ezeken műhelymunkákon, mivel otthon minden alkalommal megtárgyalják az itt hallottakat, és azokból sok ötletet merítenek. A helyi vállalkozókkal is több találkozót bonyolítottak le, akik elvben nyitottak a szociális gazdaságban történő foglalkoztatás lehetőségeire. Szívesen adnának megbízást, illetve szívesen szerveznék ki egyes feladataikat olyan szervezetekhez, amelyek non-profit  módon, egyéb társadalmi célokat is kitűztek és a profitot, amit az egyes ügyletek során realizáltak nem önös célokra, hanem társadalmilag hasznos célokra használják fel.

Elmondja, hogy sajnálja, hogy a Szerbiai partnereket nem finanszírozza a program. Mindig fontos volt a felszólalásuk, mert, – mivel még nem tagjai az Európai Uniónak – olyan másságokat fedezhetünk fel a tapasztalataikban, amelyek az Uniós tagoknál a szabályozottság miatt nem merülhet fel. Ezek a tapasztalatok tovább tudnák emelni a munka színvonalát, illetve lehet hogy a szabályozást kellene időnként hozzá alakítani az élethez. Egy-egy ilyen projekt lehetne alapja az uniós szintű jogszabályok meghozatalának.

Az Újkígyósi Szolgáltató Szociális Szövetkezet képviselője elmondja, hogy aegy adandó alkalommal szívesen látná a projekt résztvevőit egy bejárásra. Az októbertől kezdődő időszakban kezdődik a fásszárú növények kitermelése, a metszés időszaka. Amennyiben valakit érdekel ez a munka, szívesen látja a szövetkezet telephelyén.

Ebben az időszakban a szövetkezet tagjainak létszáma kevesebb,mint amit a munka elbírna, így több hátrányos helyzetű munkavállalót alkalmaznak egyszerűsített foglalkoztatásban.

Sikerült megvásárolniuk azt a gépet, amivel a kitermelt fás szárú növényeket aprítékolják. Ez a munka komoly feladatot ró a dolgozókra.

A projektmenedzser elmondja, hogy nincs akadálya annak, hogy a következő tanulmányúton a részt vevők megnézzék a munkát.

Felolvasás

Az elnök köszönti a megjelenteket. A mai napon néhány helyi kezdeményezést ismerünk meg, majd ebéd után további hazai jó gyakorlatokat veszünk górcső alá.

Még nem beszéltünk szociális gazdaságról amikor a Gyula Város Önkormányzata pályázatot nyert egy foglalkoztatási program megvalósítására.

A „Kérdezz engem !” Információs és Segítő Animátori Szolgálat Megvalósítása Gyulán című projekt keretében 25 fiatal pályakezdőt képzett ki az önkormányzat és partnerszervezetei egy akkor még nem létező idegenforgalmi animátor szakmára.

A szakma létrehozása DACUM módszerrel történt. Az idegenforgalomban érintett vezetők workshopokon vettek részt, ahol egy DACUM facilitátor segítségével feltárták, mik azok a kompetenciák, amikre egy idegenforgalmi animátornak szüksége lehet.

A tananyagfejlesztést követően kezdődhetett a résztvevők kiválasztása, képzése.

Valamennyi a képzésben részt vevő fiatal sikeresen elvégezte a képzést, majd elkezdte a tevékenységet.

Mintegy egy év állt rendelkezésre a munkatapasztalat megszerzéséhez, amit a pályázati támogatásból tudtak finanszírozni.

A fiatalok munkáltatója a Thermal Idegenforgalmi Közalapítvány volt, aki a helyi TOURINFORM Irodát is működtette.

Felvette a kapcsolatot az idegenforgalmi szolgáltatókkal, és mintegy ingyenes szolgáltatásként kínálta részükre az animátorok szolgáltatásait.

Szolgáltatásként a szállodákban tornákat, közös szabadidős tevékenységeket szerveztek, jelmezes tárlatvezetést bonyolítottak le a város kiemelt turisztikai látványosságainál, gyermekmegőrzést, gyermekfoglalkoztatást végeztek, műsoros esteket tartottak, zenéltek, énekeltek, táncoltak, kerékpártúrákat szerveztek az ide érkező turisztikai vendégeknek. A projektből vásároltak egy 28 személyes turistabuszt, amivel a környező turisztikai vonzerőkhöz vitték el a turistákat, és volt egy lakókocsi, amit nyáron a várfürdőhöz, szezonon kívül pedig különböző rendezvényekre került kitelepítésre gyermekmegőrzőként.

A szolgáltatások visszhangja nagyon pozitív volt. Minden szolgáltató, akiket segített az animátori szolgálat arról számolt be, hogy a vendégeik máris lekötötték a következő évi nyaralásaikat, és sokkal többen érkeztek ezekhez a szolgáltatókhoz, ami miatt a bevételeik megemelkedtek.

A projekt zárása közben felkeresték ezeket a vállalkozásokat, hogy továbbra is fenn tudjuk tartani az animátori szolgálatot, nyújtsanak támogatást a Közalapítványnak. Ahogy elmondták, addig, amíg ingyenes a szolgáltatás, nagyon támogatják a projektet, de nincs annyi bevételük, amiből támogatást tudnának nyújtani egy ilyen célra.

A projekt zárásával a foglalkoztatás is megszűnt. Eredményként elmondható, hogy a fiatalok nem maradtak munka nélkül, mert az idegenforgalmi szolgáltatók kiválogatták maguknak azokat a fiatalokat, akik nekik tetszettek.

A másik eredménynek azt tekintjük, hogy ma már Magyarországon is a legjobb szállodák tartanak animátorokat, akik szórakoztatják a vendégeiket.

A projekt azért releváns ebben a körben, mert tulajdonképpen itt is egy önkormányzat, egy alapítvány és egy iskola közös projektjét mutattuk be, amely annyira sikeres volt, hogy elnyerte a 2005. év legjobb önkormányzati projektje címet.

Ma az animátorok közül többen dolgoznak az idegenforgalomban, kulturális területen, és hasznosítani tudják a megtanultakat.

Mivel projektünk a fogyatékkal élők foglalkoztatásáról és esélyteremtéséről szól, így szólnunk kell néhány szót a megyei önkormányzat és a Kormányhivatal által megvalósított Paktum pályázatról.

A Békés Megyei Önkormányzat, a Békés Megyei Kormányhivatal és a Békés Megyei Vállalkozási és Fejlesztési Nonprofit Kft. konzorciuma 2016. március 31-én „Foglalkoztatási paktum Békés megyében” címmel támogatási kérelmet nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-5.1.1-15 kódszámú „Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések” felhívására, melynek támogatásához a Kormány az 1364/2016 (VII.13.) sz. határozatával hozzájárult.

A hivatalos támogatói döntés 2016. július 20-án érkezett meg, a támogatási szerződés 2016. augusztus 17-én lépett hatályba. A projekt azonosító száma: TOP-5.1.1-15-BS1-2016-00001, megvalósításának időszaka: 2016. augusztus 1-2021. február 28., teljes költségvetése 2408 millió forint (támogatás mértéke: 100%), melynek keretében 1559 hátrányos helyzetű álláskereső részesül munkaerő-piaci programokban (bér és/vagy képzés).

A megyei szintű foglalkoztatási együttműködés a megye egészére kiterjedő célokkal és tevékenységekkel működik, ugyanakkor ösztönzi, előkészíti, segíti a helyi foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési kezdeményezéseket, ernyőszervezeti feladatokat lát el. Biztosítja a megyei szintű koordinációt, monitoring tevékenységet végez a helyi paktumok vonatkozásában. Az intézkedés közvetlen célja képzési programok támogatása, a foglalkoztatás bővítése, az álláskeresők munkához juttatása.

A projekt eredményeiből részesülők a meghatározott munkaerő-piaci tevékenységekbe bevont, az adott térségben munkát vállalni szándékozó, álláskereső hátrányos helyzetű személyek és inaktívak. Az egész megyét lefedő foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési együttműködés tevékenységének következtében a projekt hatása a megye teljes területén megfigyelhető lesz mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról. A projekt megvalósítása során fontos szempont, hogy a támogatásban részesülők a lehető legszélesebb társadalmi körből kerüljenek ki, ezzel is növelve a különböző csoportok felzárkózási esélyeit.

A megyei paktum kiemelt területe a Kormányhivatal által nyilvántartott álláskeresők foglalkoztatásba helyezése, és a hátrányos helyzetűnek minősülő közfoglalkoztatottak munkaerőpiacra történő visszavezetése, összhangban az ez által indokolttá vált képzések megvalósulásával. Ezen túlmenően a horizontális gazdaságfejlesztési célok kiszolgálása városüzemeltetési, építő-, és feldolgozóipari stb. munkaerőpiaci programokkal.

Ebédig a meghívottakkal a projekt részleteiről lehetett beszélgetni.

Ebéd után 18.00 óráig hazai jó gyakorlatok kerültek szóba.

A mezőberényi Napsugár Gondozási Központ felméri és folyamatosan fejleszti munkavállalóit, illetve képzésüket is támogatja. Részükre a munkalehetőségek és foglalkoztatási formák széles palettáját biztosítja – a piackutatásra alapozott termékkészítés mellett bérmunkát is végeznek, valamint többféle szolgáltatást nyújtanak. A tevékenységek között szerepelnek a kertészeti, varrodai munkák, kosárfonás, kábelszerelés, autólámpa testek kapcsolóinak összeszerelése, papírzacskók és papírszatyrok gyártása, képeslapok készítése, szövés, étterem- és főzőkonyha működtetése, szolgáltatásnyújtás (takarítás, mosás, udvarosi- és kertrendezési munkák stb.).

Az Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központban a foglalkoztatás kezdetek óta a bérmunka köré szerveződik. Ennek keretében két fő tevékenységre specializálódtak: papír- és nyomdaipari, valamint varrodai tevékenységekre. Magas színvonalú és minőségű munka folyik az üzemekben, amely biztosítja a folyamatos nyílt piaci megrendeléseket. Emellett az önálló munkavégzésre még nem alkalmas munkavállalók foglalkoztatását, fejlesztését szövőműhelyben, barkácsműhelyben és kerámiaműhelyben végzett munka, valamint az intézmény területének rendben- és karbantartása biztosítja.

A Mohács-Kölked Református Társegyházközség Pándy Kálmán Otthonában végzett tevékenységek a következők: háztartási kerámiatermékek, ajándéktárgyak készítése (tűzzománc képek, ékszerek), szőnyeggyártás, kézi szövés, épülettakarítás, mosodai gyűjtőszolgálat, zöldterület kezelés. Külső munkahelyeken is több ellátott dolgozik – az intézmény folyamatosan keresi a kapcsolatot a helyi munkaadókkal: védett foglalkoztatókkal, de nyílt munkaerőpiaci vállalkozásokkal, szolgáltatókkal is. A Géberjénben működő „Jót s Jól” a Szatmári Kistérségben Egyesület 2010-ben vállalta fel a pszichiátriai betegek nappali ellátását és foglalkoztatását. A kezdeti klasszikus foglalkoztatási tevékenységeket (pl. szőnyegszövés) – a tapasztalatokból okulva – idővel megszüntették, és piacképes termékek előállításába fogtak. Emellett meghatározó a turisztikai tevékenység (erdei iskola, tanösvény, jégpálya és büfé üzemeltetése) és a kapcsolódó takarítási, karbantartási, parkgondozói feladatok. A dolgozók egy része pedig száraztészta készítéssel, tökmag-feldolgozással, selyemvirág- és koszorúkészítéssel, valamint kőmegmunkálással foglalkozik

Felolvasás

Márton Gábor üdvözölte a megjelenteket. Emlékeztetett, hogy az előző műhelymunkán több ötlet merült fel, amin érdemes lenne gondolkozni. Sajnos többen azt az oldalát közelítik meg, hogy miért nem lehet megvalósítani ezeket az ötleteket (pénzhiány, szűk piac, stb) de nekünk azt kell néznünk, hogy „Hogyan tudnánk megvalósítani?”.

Felmerült, hogy az egyesület több tagja a volt bútoripari vállalatnál dolgozott. Több asztalos van, akik egészségkárosodásuk miatt nyugdíjból kénytelenek megélni, pedig ha összefognának, és nem drágán dolgoznának, szükség lenne a munkájukra. A mozgáskorlátozottság sem tántoríthat el bennünket egy minőségibb élettől.

A Gyulai Foglalkoztatási Egyesület képviselője elmondja, hogy Gyulán több jó kezdeményezés van. A Kreatív Varrónők Szociális Szövetkezete is egy ilyen kezdeményezés. Munkanélküli fiatal anyukák gyermeknevelés mellett kezdték el a munkát, és vannak megrendeléseik. Még nem annyi amennyit szeretnének, de ha egy munka folyamatos, és folyamatosan teszünk bele energiát, annak hozama is kell legyen.

A Mozgáskorlátozottak Bihor Megyei Egyesülete képviselője szerint is csak a kezdet nehéz. A legfontosabb a szervező munka. Megtalálni azokat az embereket, akik hasonlóan gondolkoznak, és tenni akarnak. Sajnos sokan vannak olyanok, akik már tenni sem akarnak semmit.

Ha egy lelkes csapatot sikerül felállítani akkor sok mindent meg lehet oldani.

Romániában az állam nem volt mindig olyan segítőkész, szociálisan érzékeny mint most. Emiatt még a szociális ellátásnak megmaradtak azok a hagyományai, amit alapítványok, és az egyházak raktak le. Ezeket a gyökereket is fel lehetne éleszteni, hiszen mi, mint sérült emberek, egészen másként viszonyulunk sorstársainkhoz, mint a teljesen egészséges társaink. Mi is tudnánk a nálunk nehezebb sorsúakat segíteni.

Gyulavári György elmondja, hogy valóban nagy szükség lenne a szociális ellátásokban a civil segítségre, de ezt csak mint önkéntes munkát tudja elképzelni. Egy betegre folyamatosan ügyelni kell. Sajnos a civil szervezetek nincsenek abban a helyzetben, hogy betegek mellé ingyen ápolót, gondozót állítson.

A másik probléma, hogy ezek a beteg emberek nem kapnak olyan jó jövedelmet, amiből az otthoni megélhetésen kívül (rezsi, élelem) sokat ki tudnának fizetni. Az állam viszont fenntart egy intézményrendszert, akiknek ez a feladatuk, így nem fogja finanszírozni az ilyen jellegű vállalkozásokat, ha mégoly hasznos is a társadalomnak.

Mindenképpen olyan vállalkozásban érdemes gondolkozni, ami árut hoz létre, vagy valamilyen szolgáltatást végez, ami önmagában bevételt termel.

Felolvasás

Márton Gábor üdvözölte a megjelenteket. Elmondta, hogy 2018. április 11-12-én az Egyesület tanulmányutat szervezett Gyulán.

A tanulmányútnak nem is az utazás volt a célja, hanem kicsit kötetlenebb formában megismerni egymást a partnerekkel és a szakmában mélyebben elmerülni.

Megismerhettük a tanulmányút során 2 helyi szociális szövetkezet életét, gondjait. Az Újkígyósi Szolgáltató Szociális Szövetkezet és az Új Jövő Szociális Szövetkezet a jövőnk modellje lehet.

Biztos hogy vannak olyan dolgok, amiket az említett szervezetek csinálhatnának jobban, profibban, de épp ez ebben a szép, hogy a szociális gazdaságban nem profi üzletemberek dolgozunk, hanem olyanok akik tenni akarnak a holnapért.

A Mozgáskorlátozottak Bihor Megyei Egyesületének képviselője elmondta, hogy részt vett ezen a tanulmányúton és sok szép új élménnyel tért haza. Már ismerte Gyula városát a közelsége miatt is, de az itt élő és dolgozó embereket eddig nem sikerült megismernie. Régi kapcsolata van a Mozgáskorlátozottak Dél-alföldi Regionális Egyesületével, több közös munkában részt vettek, de ez a mostani izgalmasabb az eddigieknél. Örül, hogy a gyulai egyesület is akar tenni a jövőért, a rászorulókért.

Az Újkígyósi Szolgáltató Szociális Szövetkezet képviselője elmondta, hogy ez valóban egy izgalmas kaland nekik is, pedig csak 3 éves a szervezetük. Sok esetben a hatóságoknak is újat mutatnak azzal, hogy szociális szövetkezetnél nem a profit az első rangú prioritás, hanem a cél. Elmondja, hogy náluk a cél a biztosan, hosszú távon működő cég, amely munkát fog adni még az unokáknak is. Ennek érdekében a tagok a profit visszaforgatását választják, és így növelik vállalkozásuk erejét. Munkákat sok esetben a piaci ár alatt vállalnak. Ennek az az értelme, hogy kisebb profittal megélhetést tudnak biztosítani a tagjaiknak és az alkalmazottaiknak.

Alkalmazottakat minden esetben olyat vesznek fel, akik hátrányos helyzetűek. Többnyire 50 év fölötti és 25 év alatti tartós munkanélküliek lettek a szövetkezet munkatársai.

Eddig megváltozott munkaképességűek alkalmazásában nem gondolkoztak, de reális lehetőséget látnak ebben is, hiszen a fogyatékkal élőkön is segíteni kell, ha ők segíteni akarnak magukon. Lehetőséget kell biztosítani számukra.

Az Asociata Microregionala Banat-Ripensis de Dezvoltare a Localitatilor képviselője elmondta, hogy –úgy, mint Magyarországon – Romániában is nehéz a fogyatékkal élőknek a munkavállalás. Szeretné, ha náluk is egyre több olyan szervezet jönne létre, amelyek képesek ezt megoldani.

Felolvasás

Márton Gábor elnök nagy örömmel üdvözölte a megjelenteket. Elmondta, hogy az előző alkalommal is nagyon eredményes találkozón vehettek részt. A megjelentek megismerhették a szociális gazdaság alapjait és céljait.

Szeretné, ha ezek a műhelymunkák ötletbörzévé alakulnának át, amelyből merítve új szervezetek jöhetnének létre a szociális gazdaságban.

Felkéri a projektmenedzsert, hogy néhány szóban ismertesse a szociális gazdaságban történő tevékenység formáit. Hogyan lehet a szociális gazdaságban dolgozni?

A projektmenedzser elmondja, hogy számos lehetőség van erre. A legklasszikusabb formája a szociális gazdaságban való tevékenykedésnek a szociális szövetkezeti forma.

A szociális szövetkezet egy olyan szervezet, amelynek a létrehozásához minimum 7 fő szükséges.

A szövetkezeti forma eleve különbséget jelent a klasszikus vállalkozási formákhoz képest, mivel a Kft-ben vagy a részvénytársaságban az hozza meg a döntést, aki a legnagyobb vagyoni betéttel rendelkezik. Tehát a szavazati joga a vagyoni betétjével azonos. A szövetkezeteknél egészen más a helyzet. Itt az egy tag egy szavazat elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy hiába van egy tagnak annyi vagyoni betétje a szövetkezetben, mint a többieknek együtt véve, nem lesz több szavazata.

A szövetkezeti forma egy igen demokratikus intézmény.

Mint az előző műhelymunkán említette, nem feltétlenül kell szociális ellátásra gondolni itt sem. Szociális szövetkezet bármilyen törvény által nem tiltott gazdasági tevékenységre létrejöhet.

Ha elszakadunk a szociális szövetkezettől, akkor egyéb társadalmi szervezetek is részt tudnak venni a szociális gazdaságban. Ehhez az kell, hogy vállalkozói tevékenységet végezzenek.

Több olyan egyesület, alapítvány is van a környezetünkben, amelyek amellett, hogy a saját társadalmi ügyüket gondozzák és fejlesztik, gazdasági tevékenységet is végeznek.

Ilyen például a Körös-Maros Alapítvány, amelynek több társadalmilag hasznos célja is van. Ragadjuk ki ebből a Gyulavári Kastély megmentését! A kastély rendbe hozatala nagyon sok pénzbe került. A fenntartása is hatalmas összegeket emészt fel. Ezért a kastély fenntartója látogatóközpontot, rendezvényközpontot működtet az épületben. Ha nem is tudja eltartani teljesen magát ez a projekt, de a költségek egy részére a szociális gazdaságban elő tudják teremteni a pénzt.

Az elnökhelyettes elmondja, hogy valóban sok lehetősége van egy-egy egyesületnek a költségei csökkentésére, illetve a bevételek növelésére, csak meg kell találni ennek a módját.

Felolvasás

Márton Gábor elnök ismertette a megjelentekkel az EFOP-5.2.2.-17-2017-00096 számú projekt céljait. Kérte a résztvevőket a műhelymunkán történő aktív részvételre.

Bemutatta a projekt projektmenedzserét, aki az Újkígyósi Szolgáltató Szociális Szövetkezet egyik tagja.

A projektmenedzser elmondta, hogy a szociális gazdaság egy különös szelete a vállalkozói szférának. Nem is igazán civil szerveződés, nem is igazán vállalkozás.

A szociális gazdaság kifejezés alatt a legtöbben olyan intézményekre gondolnak, ami szociális ellátással foglalkozik.

Nem erről van szó.

A szociális gazdaság egy olyan terület, amely a civil szerveződések és a vállalkozói szféra között áll.

Olyan vállalkozás létrehozására irányul, aminek társadalmi hasznossága van.

Ez a társadalmi hasznosság sokféle társadalmi célra irányulhat. Lehet a szervezet célja a környezetvédelem, lehet a munkanélküliek vagy a megváltozott munkaképességű munkanélküliek segítése.

Mi lehet szebb annál, mint olyan embereket munkához juttatni, akik egyébként a for profit szférában nem tudnak versenybe szállni egészséges társaikkal, mert rosszul látnak, rosszul hallanak, vagy nehezen mozognak.

Ebben még egy szép dolog van… Az, hogy az által, hogy ezeken az embereken segítünk, pénzt is kereshetünk.

Itt a pénz kereset kicsit másképp működik, mint a for profit szférában. Ott egyetlen cél lebeg a tulajdonos szeme előtt, a minél nagyobb profit elérése. A szociális gazdaságban egyéb, más szempontok is felmerülnek.

Ennek a projektnek az egyik célja feltérképezni azokat a lehetőségeket, ahol ez a pici rés, a szociális gazdaság lehetőséget nyújthat nekünk munkavállalásra és pénzkeresetre. Célunk az egyesület tagjait olyan információkhoz juttatni, hogy a szociális gazdaságban minél több vállalkozást tudjanak létrehozni, amivel segíteni tudnak a rászorulókon, vagy megóvhatják környezetünket a különböző szennyeződésektől.

A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége képviselője elmondja, hogy nagyon tetszik neki a kezdeményezés, hiszen az agráriumban nagyon sok olyan munka van, amihez nem szükséges az, hogy a dolgozó teljesen egészséges legyen.

Egy zöldségválogatást például ülve is el lehet végezni, és ezen kívül még több száz olyan munkaművelet van, amit sérültek el tudnak látni.

Szerbiában egyre jobban támogatja az állam, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalót is alkalmazzon a cégvezető, de ennek ellenére a gazdák többsége mégis ellenáll ennek a szándéknak.

Az Asociatia Microregionala Banat-Ripensis de Dezvoltare a Localitatilor képviselője elmondja, hogy Romániában is hasonló a helyzet. Nehéz a kistérségekben a vállalkozókat rávenni arra, hogy fogyatékkal élőket alkalmazzon. De az állami és Európai Uniós támogatásokra sok cégvezető hajlandó elindulni egy olyan úton, ahol egyre több megváltozott munkaképességű munkatársat hajlandóak alkalmazni.