Kategóriák
Műhelymunkák Tanulmány utak Tapasztalatmegosztás Uncategorized

2023. évi projekttevékenység

A projektzárástól a második fenntartási jelentésig a projektben a fenntartási időszakra vonatkozó feladatainkat folyamatosan végezzük. Arra törekszünk, hogy minél szélesebb kapcsolatrendszert építsünk ki annak érdekében, hogy minél több információ álljon rendelkezésünkre tagjaink és partnerszervezeteink részére a szociális gazdaságban történő esélyteremtésre.

A projekt kezdete óta Magyarországon és Európában a gazdasági környezet megváltozott. Túl vagyunk egy COVID-19-es járványon, amely során országok kerültek lezárásra, és jelenleg háborús helyzetnek vagyunk tanúi a szomszédos Ukrajna és Oroszország között.

Mindkét krízis alapjaiban változtatta meg a fogyatékkal élők helyzetét is. Eddig csak nehéz volt elhelyezkedni, ma szembe kell néznünk egy drasztikus áremelkedéssel, amit a fogyatékkal élők bevételei csak kis mértékben tudnak követni. 

Ezzel még fontosabbá vált a foglalkoztatás/önfoglalkoztatás megteremtése, annak elősegítése.

Az egyesület vezetése elkötelezett annak érdekében, hogy tagjainak önálló életvitelét segítse, bevételeik növeléséhez minél több segítséget nyújtson az egyesület. Ennek feltétele a „Esélyteremtés a szociális gazdaság keretében” című projektünk további fenntartása/fejlesztése.

A külföldi partnereinkkel a kapcsolatot folyamatosan tartjuk. Sajnos állandó személyes kapcsolatra forrás hiányában nincs lehetőségünk, de telefonon folyamatosan egyeztetjük a változásokat, lehetőségeket.

Honlapunkat fenntartjuk, ott a kutatási zárójelentés, és a módszertani szakmai összegzés is folyamatosan elérhető.

Személyes egyeztetéseink az első fenntartási jelentést követően: 

2023. június 14. Gyula

A munkatervünknek megfelelően műhelymunkát szerveztünk 2023. év első félévére. A műhelymunka témája Új lehetőségek feltárása a szociális gazdaság területén, Magyar, Szerb és Romániai jó gyakorlatok megismertetése.

A rendezvényen nem nagy létszámban ugyan, de Szerbiai és Romániai partnereink képviseltették magukat. 

Tájékoztatást adtak azokról a változásokról, amelyek a szociális gazdaság területén politikai, szabályozási szempontból történtek, és bemutatták azokat a kezdeményezéseket, amelyek korábban nem voltak a látókörükben. vagy még nem jöttek létre.

A Mozgáskorlátozottak Bihor Megyei Egyesületének képviselője és az Asociatia Microregionala Banat Ripensis de Dezvoltare a Localitatilor képviselője közösen tartott előadást a romániai helyzetről és jó gyakorlatokról.

Bemutatták a Civitas Alapítvány kezdeményezését, valamint a Sepsiszentgyörgyi önkormányzati és civil szervezeti együttműködéseket.

Szerbiából a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének képviselője mutatta be a szociális gazdaság helyzetét. Elmondta, hogy viszonylag még mindig kevés társadalmi vállalkozás létesül Szerbiában. Ennek nagy része Magyarországi segítséggel jön létre. Üdvözölte a Magyar-Szerb Iparkamara kezdeményezését tanácsadói iroda létesítéséről. Talán ez hozhat áttörést a szociális gazdaság elterjedésében.

A Mozgáskorlátozottak Dél-alföldi Regionális Egyesületének és a Miskolci Egyetem képviselői bemutatták a hazai szabályozási környezetet. Nagy örömmel nyújtottak tájékoztatást a „szociális farmszolgáltatásról” amivel a kezdeményezők a hátrányos helyzetűek megélhetési gondjait szeretnék megoldani.

2023. november 3. Gyula

A találkozó témája: Új a szociális gazdaságban működő projektek felkutatása és bemutatása.

A Mozgáskorlátozottak Dél-alföldi Regionális Egyesületének vezetői tájékoztatást adtak arról, hogy megalakult a Társadalmi Vállalkozás Koalíció, ahol új információkra lehet szert tenni a szociális gazdaságról. Bemutatásra került a Szinergia Építőipari Szociális Szövetkezet és a Bakony Team Szociális Szövetkezet.

Román partnereink rövid tájékoztatást adtak a társadalmi vállalkozások jelenlegi helyzetéről és kilátásairól. Még mindig civil szervezetként működnek legjobban a társadalmi vállalkozások, szövetkezetek hagyományos formában működnek továbbra is.

Sok társadalmi vállalkozás nő ki egyházi keretek közül, talán ez a szociális gazdaság alapsémája.

Szerbiai partnereink elmondták, hogy a legtöbb információval a Vajdaság területéről rendelkezünk. Az elmúlt egy évben nem alakult olyan új társadalmi vállalkozás, ami számottevő lenne. 

Megfigyelhető, hogy Szerbiában, és valószínűleg más államokban is akkor alakulnak új szervezetek, akkor jönnek létre új megoldások, amikor valamilyen állami, európai uniós támogatások kapcsolódnak hozzájuk. 

Ez a szervezetek sajátosságaiból adódik, mivel a társadalmi vállalkozások első sorban egy-egy társadalmi problémát hivatottak megoldani, és nem feltétlenül a profitszerzés a cél. Erre vannak egyéb gazdasági szereplők. A társadalmi vállalkozásoknál nagyon jellemző a forráshiány. Sok esetben ötletben nincs hiány, de egy üzleti vállalkozás elindítása ami mögött komoly társadalmi célok megoldása áll a for profit szektornak nem biztos hogy érdekében áll.

A Vajdasági mezőgazdaságban viszont munkaerőhiány van, ahol a fogyatékkal élőknek van esélyük tevékenykedni és termelni. Ehhez viszont olyan szerveződésekre lenne szükség, akik ezeket az embereket összefogják, és nem csak tanácsadással, hanem valós szervező munkával segítenék az általuk is elvégezhető munkák kiszervezését. A társadalmi vállalkozási potenciált ezeken a területeken tudják elképzelni.

A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a támogatást igénylő esélytudatosságot fejezünk ki: nem közvetítünk szegregációt, csökkentjük a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket, valamint Schlüsseldienst Berlin szolgáltatásokat is biztosítunk.

A honlap fejlesztése során a kötelező az infokommunikációs akadálymentesítést elvégeztük.

Székhelyünkön a „D” típusú tábla folyamatosan ki van helyezve, és azt a rendezvényeinken is kihelyezzük elektronikus, vagy fizikai formában. Honlapunk a https://mozggyula.hu/ címen akadálymentes és folyamatosan elérhető.

Kategóriák
Műhelymunkák Tanulmány utak Tapasztalatmegosztás Uncategorized

2022. évi projekttevékenység

A projektzárástól az első fenntartási jelentésig a projektben a fenntartási időszakra vonatkozó feladatainkat folyamatosan végezzük. Arra törekszünk, hogy minél szélesebb kapcsolatrendszert építsünk ki annak érdekében, hogy minél több információ álljon rendelkezésünkre tagjaink és partnerszervezeteink részére a szociális gazdaságban történő esélyteremtésre.

A projekt kezdete óta Magyarországon és Európában a gazdasági környezet megváltozott. Túl vagyunk egy COVID-19-es járványon, amely során országok kerültek lezárásra, és jelenleg háborús helyzetnek vagyunk tanúi a szomszédos Ukrajna és Oroszország között.

Mindkét krízis alapjaiban változtatta meg a fogyatékkal élők helyzetét is. Eddig csak nehéz volt elhelyezkedni, ma szembe kell néznünk egy drasztikus áremelkedéssel, amit a fogyatékkal élők bevételei nem fognak követni.

Ezzel még fontosabbá vált a foglalkoztatás/önfoglalkoztatás megteremtése, annak elősegítése.

Egyesületünknél is komoly változások történtek. Márton Gábor elnök úr mandátuma lejárt. Az elnöki tisztet Fenesi Balázs vette át, aki fiatalos lendülettel ad új irányokat szervezetünknek.

Az egyesület új vezetése elkötelezett annak érdekében, hogy tagjainak önálló életvitelét segítse, bevételeik növeléséhez minél több segítséget nyújtson az egyesület. Ennek feltétele a „Esélyteremtés a szociális gazdaság keretében” című projektünk további fenntartása/fejlesztése.

A külföldi partnereinkkel a kapcsolatot folyamatosan tartjuk. Sajnos állandó személyes kapcsolatra forrás hiányában nincs lehetőségünk, de telefonon folyamatosan egyeztetjük a változásokat, lehetőségeket.

Honlapunkat fenntartjuk, ott a kutatási zárójelentés, és a módszertani szakmai összegzés is folyamatosan elérhető.

Személyes egyeztetéseink a projekt zárását követően:

2021. augusztus 02. Gyula

A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége látogatott meg minket ahol a projekttel kapcsolatos COVID19 járvány utáni lehetőségeket tártuk fel.

Szerbiában továbbra is több civil törekvés van, amely a szociális gazdaság fejlesztésében látja az agrárium fejlődési lehetőségeit, és ennek érdekében a gazdák szívesen kötnek megállapodásokat fogyatékkal élők szervezeteivel. Ott is egyre nagyobb a munkaerőhiány. Emiatt többnyire gépesítenek és főleg a feldolgozóiparban egyre több lehetőség kínálkozik a mozgásfogyatékosok által elvégzendő munkák kiaknázására.

2022. október 01. Szerbiában, Moholon tartottunk egyeztetést, ahol már szélesebb körben tudtunk találkozni.

Itt az egyeztetésen már részt vett Romániából a Mozgáskorlátozottak Bihor Megyei Egyesületének és a Asociatia Microregionala Banat-ripensis de Dezvoltare a Localitatilor nevű civil szervezetek, valamint a szerbiai Prospero és a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége képviselői is. A helyszínt egy új együttműködő partnerünk biztosította, a Pro Communitas civil szervezet, akik már korábban is vettek részt projekt rendezvényeinken.

Az október elsejei egyeztetés előkészítése volt a 2022. október 14-i műhelymunkának, ahol mintegy huszonöten tudtunk részt venni és kielemezni a szociális gazdaságban rejlő lehetőségeket.

2022. október 14. Gyula, Műhelymunkát szerveztünk a Mozgáskorlátozottak Dél-alföldi Regionális Egyesületének központjában.

Itt megjelentek együttműködő partnereink, csoportvezetőink egy része, valamint Magyar civil szervezetek képviselői is.

Az Eurotender Egyesület képviselője újabb magyar sikertörténetekről tartott rövid előadást. A Boróka Magyar-Székely Kulturális Egyesület vezetője – mint maga is mozgásfogyatékkal élő – tartott előadást a művészetek terápiás hatásairól és az egyesület határon átnyúló projektjeiről. A Bihor Megyei Mozgáskorlátozottak képviselője a Fundatia Civitas kezdeményezéseiről tartott rövid előadást. Ők egy Európai Uniós projektben 4 országban (Románia, Belgium, Ciprus és Olaszország) működő partnerrel végeztek kutatást a szociális gazdaságról, és biztosítanak szolgáltatásokat az ez iránt érdeklődőknek.

A projekt vezetője ismertette az Európai Bizottság 2021. decemberében kiadott cselekvési tervének rövid kivonatát.

Az együttműködés eredményeit minél szélesebb körben elterjesztjük, és az együttműködéseinket fenntartjuk, illetve igyekszünk szélesíteni azt.

Az európai uniós forrásból támogatott projektek kedvezményezettjeként a projektre vonatkozó környezetvédelmi és esélyegyenlőségi jogszabályokat betartjuk, a projekt által érintett területen a védett természeti és kulturális értékeket megőrizzük, a fennálló vagy a beruházás során keletkezett környezeti kárt és az esélyegyenlőség szempontjából jogszabályba ütköző nem-megfelelőséget legkésőbb a projekt megvalósítása során megszüntetjük.

A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a támogatást igénylő esélytudatosságot fejezünk ki: nem közvetítünk szegregációt, csökkentjük a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket együttműködések során.

A honlap fejlesztése során a kötelező az infokommunikációs akadálymentesítést elvégeztük.

Székhelyünkön a „D” típusú tábla folyamatosan ki van helyezve, és azt a rendezvényeinken is kihelyezzük elektronikus, vagy fizikai formában. Honlapunk a https://mozggyula.hu/ címen akadálymentes és folyamatosan elérhető.

Kategóriák
Tapasztalatmegosztás

Tapasztalatmegosztás 2019.09.02.

A tapasztalatmegosztáson 45-en vettünk részt, ebből 2 romániai partnerünk 3 fővel.

Az utolsó alkalom, amit tapasztalatmegosztással tölthetünk, így viszonylag nagyobb létszám vett részt a rendezvényen a megszokotthoz képest.

Megismerkedhettünk a szövetkezeti létformával, a szövetkezetek szabályozásával. A szövetkezés alapját, a nemzetközi szövetkezeti mozgalmakat bemutattuk a résztvevőknek.

A szövetkezeti létformának a legfontosabb eleme az egy tag egy szavazat elve. Ezzel a legdemokratikusabb vállalkozási forma.

Ezt a demokratikus elemet találjuk meg a civil szervezeteknél, azon belül az egyesületi formánál is. Bemutattuk a résztvevőknek néhány egyesületi formában működő gazdasági vállalkozást. Ezek nem nevezhetők teljes mértékben vállalkozásnak, hiszen – mint minden társadalmi szervezetnek – az egyesületnek vannak társadalmi céljai is, amelynek megvalósítása érdekében végezhet vállalkozási tevékenységet is.

Talán a kultúra területén a legjellemzőbb, hogy létrejönnek kulturális egyesületek, akiknél alaptevékenység a rendezvények szervezése, ami vállalkozási tevékenységnek is tekinthető. Alaptevékenységként koncerteket, színi előadásokat szerveznek, finanszíroznak, és jegyár bevételekhez juthatnak.

Általában az egyesületi formában végzett kulturális tevékenység nem tud sok munkatársat eltartani, de mégis a megváltozott munkaképességűek körében is esélyt adhat a jövedelemszerzésre.

Megismerkedhettünk a társadalmi (civil) szervezetek alapításával, könyvvezetésével, működésével. Ezen belül külön ejtettünk szót az egyesületi és külön az alapítványi formáról. Mint az elején említettük, az egyesületi forma egy teljesen demokratikus döntéseken alapuló szervezet, az alapítvány ennél hierarchikusabb. Ott fontos az alapító szándéka, valamint a kuratórium, mint ügyvezető szerv irányítása.

Elhatároltuk a szociális gazdaság és a szociális ellátórendszer feladatait, fogalmát. Sajnos sokan összemossák a szociális szövetkezetet, a szociális gazdaságot a szociális ellátásokkal. Fontosnak ítéljük meg ezeknek a feladatoknak az éles elhatárolását. Szociális szövetkezetben nem szükséges feltétlenül szociális érzékenységgel sem rendelkezni. Főleg nem szociális tevékenységgel. A szociális gazdaságban működő vállalkozásoknak rentábilisnak, és fenntarthatónak kell lenniük.

Megismerhettük a társadalmi vállalkozások működését. Miért jó a társadalmi vállalkozás? Milyen társadalmi vállalkozások vannak? Hogyan tudunk társadalmi vállalkozást létrehozni? Milyen célokat kell kitűznünk?

Megismerhettük, hogy milyen támogatási formák voltak eddig a társadalmi vállalkozások részére. Különös tekintettel a GINOP-5.1.3 és GINOP-5.1.7-es intézkedésekre, és az OFA segítségére.

Kategóriák
Tapasztalatmegosztás

Tapasztalatmegosztás 2019. 07. 29.

A tapasztalatmegosztáson 41-en vettünk részt, ebből 2 romániai partnerünk 3 fővel.

Fontos volt, hogy kérelmezzük, hogy újabb tapasztalat-megosztási alkalmakat hajthassunk végre, hiszen a megjelentek száma fokozatosan emelkedik.

Megismerkedhettünk a szövetkezeti létformával, a szövetkezetek szabályozásával. A szövetkezés alapját, a nemzetközi szövetkezeti mozgalmakat bemutattuk a résztvevőknek. (különös tekintettel a takarékszövetkezeti formára, amely hazánkban mára megszűnőben van)

A szövetkezeti létformának a legfontosabb eleme az egy tag egy szavazat elve. Ezzel a legdemokratikusabb vállalkozási forma.

Ezt a demokratikus elemet találjuk meg a civil szervezeteknél, azon belül az egyesületi formánál is. Bemutattuk a résztvevőknek néhány egyesületi formában működő gazdasági vállalkozást. Ezek nem nevezhetők teljes mértékben vállalkozásnak, hiszen – mint minden társadalmi szervezetnek – az egyesületnek vannak társadalmi céljai is, amelynek megvalósítása érdekében végezhet vállalkozási tevékenységet is.

Érdekes tapasztalatokat szerezhetünk a sportegyesületek vizsgálatánál is. A sportegyesületek sportrendezvényeket szerveznek, lehetőséget biztosítanak a tagjaiknak sporttevékenység végzésére. A legtöbb sportegyesületnél ezt tagdíjakból finanszírozzák, amely quasi belépőjegyként, vagy bérletként működik. A sportrendezvények esetében is a kiadások mellett némely egyesületek komoly jegy árbevételt tudnak realizálni.

Ezeknek a bevételeknek a célja az egyesületi tagok egészségének védelme, betegségek megelőzése, ami nem jelenti azt, hogy az egyesületben dolgozóknak ne lehetne megfelelő fizetésük.

Megismerkedhettünk a társadalmi (civil) szervezetek alapításával, könyvvezetésével, működésével. Ezen belül külön ejtettünk szót az egyesületi és külön az alapítványi formáról. Mint az elején említettük, az egyesületi forma egy teljesen demokratikus döntéseken alapuló szervezet, az alapítvány ennél hierarchikusabb. Ott fontos az alapító szándéka, valamint a kuratórium, mint ügyvezető szerv irányítása.

Elhatároltuk a szociális gazdaság és a szociális ellátórendszer feladatait, fogalmát. Sajnos sokan összemossák a szociális szövetkezetet, a szociális gazdaságot a szociális ellátásokkal. Fontosnak ítéljük meg ezeknek a feladatoknak az éles elhatárolását. Szociális szövetkezetben nem szükséges feltétlenül szociális érzékenységgel sem rendelkezni. Főleg nem szociális tevékenységgel. A szociális gazdaságban működő vállalkozásoknak rentábilisnak, és fenntarthatónak kell lenniük.

Megismerhettük a társadalmi vállalkozások működését. Miért jó a társadalmi vállalkozás? Milyen társadalmi vállalkozások vannak? Hogyan tudunk társadalmi vállalkozást létrehozni? Milyen célokat kell kitűznünk?

Megismerhettük, hogy milyen támogatási formák voltak eddig a társadalmi vállalkozások részére. Különös tekintettel a GINOP-5.1.3 és GINOP-5.1.7-es intézkedésekre, és az OFA segítségére.

Kategóriák
Tapasztalatmegosztás

Tapasztalatmegosztás 2019.05.30.

A tapasztalatmegosztáson 24-en vettünk részt, ebből egy romániai partnerünk 1 fővel, és egy szerbiai partnerünk szintén egy fővel vett részt. Szerbiai partnerünk részvételét az egyesület saját forrásból biztosítja.

Szerettünk volna több tagunkat elérni a tapasztalatmegosztással, mivel jelezték többen annak hiányát. Ez a tapasztalatmegosztás annak ellenére került megrendezésre, hogy még nincs elfogadott szerződésmódosításunk.

A meghívók kimentek, de csak 24 fő vett részt a programon.

A programot vállalkozási alapismerettel kezdtük. Megismerkedtünk az egyéni vállalkozás és a társas vállalkozás alapításának módjaival, könyvelésével, adózásával.

Megismerkedhettünk a szövetkezeti létformával, a szövetkezetek szabályozásával.

Megismerkedhettünk a társadalmi (civil) szervezetek alapításával, könyvvezetésével, működésével.

Elhatároltuk a szociális gazdaság és a szociális ellátórendszer feladatait, fogalmát.

Megismerhettük a társadalmi vállalkozások működését. Miért jó a társadalmi vállalkozás? Milyen társadalmi vállalkozások vannak? Hogyan tudunk társadalmi vállalkozást létrehozni? Milyen célokat kell kitűznünk?

Megismerhettük, hogy milyen támogatási formák voltak eddig a társadalmi vállalkozások részére. Különös tekintettel a GINOP-5.1.3 és GINOP-5.1.7-es intézkedésekre, és az OFA segítségére.

Kategóriák
Tapasztalatmegosztás

Tapasztalatmegosztás 2019.03.04.

A tapasztalatmegosztáson az egyesületi tagokon kívül részt vettel a Bihor Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesülete, az Asociatia Microregionala Banat Ripensis de Dezvoltare a Localitatilor képviselői, valamint az Újkígyósi Szolgáltató Szociális Szövetkezet valamint a Gyula Foglalkoztatási Egyesület szakemberei.

A tapasztalatmegosztás disszeminációs alkalom, így bemutatjuk a projektünk lényegét, a vállalkozási formákat, vállalkozások könyvviteli szabályait, eltéréseit.

Szükséges bemutatnunk a szövetkezeti formákat, szövetkezetek megalakításának szabályait különös tekintettel a szociális szövetkezetekre.

A társadalmi vállalkozások létrejöhetnek társadalmi szervezeti kereteken belül is, így az alapítványok, egyesületek megalapításának és működésének szabályairól is szükséges volt szót ejteni.

A résztvevők legjobban a vállalkozások és a társadalmi vállalkozások szabályozásának eltéréseiről érdeklődtek. Milyen kedvezményekben részesülnek a társadalmi vállalkozások? Hogyan tudnak elindulni komolyabb induló tőke hiányában?

Többen felvetették az állami támogatások szükségességét. Elfogadható az, hogy egy társadalmi vállalkozásnak nem kell a megalakuláskor biztosítani a minimum 3 millió forint törzstőkét, de tőke hiányában hogyan tudnak gépeket, eszközöket vásárolni a munkavégzéshez?

Többen itt is keverték a szociális gazdaság és a szociális ellátások fogalomkörét, amit rendbe kellett tenni.

A nap fő kérdése: Hogyan tudunk a mozgáskorlátozottak részére esélyt, munkalehetőséget teremteni? Hogyan tudnak a mozgáskorlátozottak maguk részére lehetőséget teremteni a társadalmi vállalkozásokon keresztül?

Több ötlet merült fel a tapasztalatmegosztáson. Többen az on-line vállalkozásokban látják a jövőt, ahol viszonylag kis befektetéssel nagyobb vállalkozásoknak lehet szolgáltatást nyújtani. Ez kedvező a mozgáskorlátozottaknak, mivel ez egy otthon végezhető munka, nem kell bejárni munkahelyre, nem kell megküzdeni az akadálymentesítés hiányával, viszont fontos a szaktudás. Ezeket a tevékenységeket önállóan, egyéni vállalkozóként is el lehetne végezni, de összefogással a szolgáltatás értékesítése, a lehetőségek feltárása könnyebben megy.

Ugyanígy ötletként felmerül az oktatás lehetősége. Itt sem kell nagy beruházást eszközölni. Egyéni tanulókat egy szobában is lehet képezni, de tanulócsoportok részére sem elérhetetlen oktatóterem bérlése viszonylag elérhető áron a térségben.

Továbbra is az alacsony végzettségűek munkavégzésének lehetősége jelent problémát, amire az egyesület tagsága ezeken az alkalmakon közösen keresi a megoldást.

Kategóriák
Tapasztalatmegosztás

Tapasztalatmegosztás 2018.11.30.

A tapasztalatmegosztás disszeminációs alkalom, amelyre meghívtuk tagságunkat, és partnereinket.

A tapasztalatmegosztást Gyulavári György projektmenedzser koordinálta.

Tájékoztatást adott a projekt céljairól, a projektben elvégzendő feladatokról.

Elmondta, hogy az előző tapasztalatmegosztáson felmerült, hogy részletesebben ki kell emelni a szociális ellátás és a szociális gazdaság közötti különbséget. A szóhasználatban többen keverik ezeket a fogalmakat. Szociális gazdaságon többen a szociális ellátásban dolgozók munkáját értik. Ezzel szemben a szociális gazdaságban főként a társadalmi szervezetek keretei között végzett munkát értjük. A fogalom egyértelműsítése érdekében ma már nem is annyira szociális gazdaságról, hanem inkább társadalmi vállalkozásokról beszélünk.

Szóba kerültek a vállalkozási formák – egyéni és társas vállalkozások. A vállalkozások alapítása.

Szövetkezetek, szociális szövetkezetek létrehozása és működése.

Fontos volt szót ejteni az egyéni vállalkozás és a társas vállalkozások eltérő könyvvezetéséről.

A megjelentek tájékoztatást kaphattak a non-profit gazdasági társaságok eltérő szabályairól.

A következő nagy téma a civil szervezetek szabályozása. Fontos a szervezetek létrehozásának feltételei és a könyvvezetésre vonatkozó legfontosabb szabályok. Szó esett a közhasznú társadalmi szervezetek speciális szabályairól.

A következő téma a szociális gazdaság lényege volt. Hogyan tudunk vállalkozni a szociális gazdaságban? Mit jelent a szociális gazdaság? Hogyan találhatjuk meg a helyünket a szociális gazdaságban? Milyen pályázati lehetőségek vannak a szociális gazdaság élénkítésére?

Ismertettük a GINOP-5.1.3 és GINOP-5.1.7 pályázatokban rejlő lehetőségeket és veszélyeket.

A megjelentek közül többen jelezték, hogy látnak fantáziát a társadalmi vállalkozások létrehozásában, és az egyesületnek fel kellene vállalni ezeknek a vállalkozási kezdeményezéseknek a szervezését.

Kategóriák
Tapasztalatmegosztás

Tapasztalatmegosztás 2018.11.21.

A tapasztalatmegosztás disszeminációs alkalom, amelyre meghívtuk tagságunkat, és partnereinket.

A tapasztalatmegosztást Gyulavári György projektmenedzser koordinálta.

Tájékoztatást adott a projekt céljairól, a projektben elvégzendő feladatokról.

Elmondta, hogy az előző tapasztalatmegosztáson kisebb vállalkozási ismeretek tudásanyag került megosztásra, amit rövidített formában ezen alkalommal is szeretne megismételni.

Szóba kerültek a vállalkozási formák – egyéni és társas vállalkozások. A vállalkozások alapítása.

Szövetkezetek, szociális szövetkezetek létrehozása és működése.

Fontos volt szót ejteni az egyéni vállalkozás és a társas vállalkozások eltérő könyvvezetéséről.

A megjelentek tájékoztatást kaphattak a non-profit gazdasági társaságok eltérő szabályairól.

A következő nagy téma a civil szervezetek szabályozása. Fontos a szervezetek létrehozásának feltételei és a könyvvezetésre vonatkozó legfontosabb szabályok. Szó esett a közhasznú társadalmi szervezetek speciális szabályairól.

A következő téma a szociális gazdaság lényege volt. Hogyan tudunk vállalkozni a szociális gazdaságban? Mit jelent a szociális gazdaság? Hogyan találhatjuk meg a helyünket a szociális gazdaságban? Milyen pályázati lehetőségek vannak a szociális gazdaság élénkítésére?

Az Asociatia Microregionala Banat Ripensis de Dezvoltare a Localitatilor szervezet képviselője elmondta, hogy náluk a civil szervezetek, egyházi szervezetek a rendszerváltás előtt is működtek, és fontos feladatokat vállaltak fel a szociális ellátásban. Ezek nem vállalkozási formák voltak, hanem saját összegyűjtött adományaikból tartottak fenn intézményeket. Nehéz elképzelni, hogy ezek gazdaságilag is megállnák helyüket.

A projektmenedzser elmondja, hogy nem összekeverendő a szociális ellátásban végzett munka a szociális gazdasággal. Bár az alapítványok, egyházi szervezetek egyértelműen a szociális gazdaság területéhez tartoznak.

A szociális gazdaságban nem szociális ellátás a lényeg, hanem a vállalkozás társadalmi alapon jön létre. Pl. létrejön egy egyesület olyan céllal, ami társadalomra nézve hasznos, és ennek a célnak az elérése érdekében különböző vállalkozási tevékenységeket hajtanak végre, amiből ki lehet fizetni az abban dolgozók fizetését, valamint létrejön egy pénzeszköz, amiből az egyesület céljai megvalósíthatók.

A Bihor Megyei Mozgáskorlátozottak képviselője nagyon jó ötletnek látja a társadalmi vállalkozások folytatását, hiszen itt nincsenek meg azok a kötelezettségek, amik például egy Kft vagy egy Rt létrehozásához kellenek.

Kategóriák
Tapasztalatmegosztás

Tapasztalatmegosztás 2018.07.12.

A tapasztalat megosztást Gyulavári György tartotta.

OFA szociális szövetkezeti tanácsadóként avatott szakértője a témának.

A projekt szempontjából fontos számunkra, hogy tagjaink megismerjék a projekt céljait és eredményeit. Disszeminációs tevékenységünk első rendezvényén a szociális gazdaságról tartottunk előadást tagjaink részére.

A tapasztalatmegosztásnak disszeminációs funkciója van. Ennek keretében bemutattuk a résztvevőknek a szociális gazdaság alapjait.

A tapasztalat-megosztás tematikája:

  1. Hagyományos vállalkozási formák

Hagyományos vállalkozási formáknál megismertettük a résztvevőket az egyéni vállalkozás és a társas vállalkozások alapításának előírásaival. Megismerhették a könyvvezetési kötelezettség különbözőségét.

  • Szociális gazdaság alapjai

Bemutattuk a résztvevőknek a szociális gazdaság résztvevőit. Mit jelent a szociális gazdaság. Miben különbözik a szociális gazdaság a hagyományos vállalkozási formáktól.

  • Társadalmi hasznosság

Tudjuk, hogy a szociális gazdaság és a hagyományos vállalkozási formák között a különbség főként a társadalmi hasznosságban található. Bemutattuk, és megvitattuk, hogy mit tekinthetünk társadalmilag hasznos tevékenységnek és társadalmilag hasznos célnak.

  • Vállalkozás a szociális gazdaságban

Megismertettük a résztvevőket azzal, hogy hogyan lehet úgy vállalkozást létrehozni, hogy azzal társadalmilag hasznos célok eléréséhez kerülünk közelebb. Hogyan lehet egy társadalmilag hasznos cél érdekében gazdaságilag is fenntartható vállalkozást vezetni és megvalósítani.

  • Szövetkezeti mozgalom, szociális szövetkezetek

Bemutattuk a résztvevőknek a nemzetközi szövetkezeti mozgalom mérföldköveit. A magyar hangya szövetkezetekről, a takarékszövetkezetekről és az erőszakos szövetkezetesítésről is beszéltünk nekik, majd bemutattuk a szövetkezeti mozgalom alapértékeit, a demokratikus irányítást, az egy tag, egy szavazat elvét. Kitértünk a ma működő szövetkezet formákra, és bemutattuk a szövetkezeti törvény alapján a szövetkezetek alapításának módjait és lehetőségeit.

A szövetkezetek közül kiemelten kezeljük a szociális szövetkezet intézményét. Konkrét esettanulmányokon keresztül mutattuk be a társadalmi célok és a gazdasági fenntarthatóság összhangját.

  • Társadalmi szervezet, mint vállalkozás

Megismertettük a célcsoportot a társadalmi szervezetek alapításának és működtetésének szabályaival. Alapítványok és egyesületi keretek között működő vállalkozásokat mutattunk be részükre. Felhívtuk a figyelmet a könyvvezetés és adózás különbözőségeire.

Az egész napos oktatás végén vacsora keretében megismerkedhettünk olyan szervezetek vezetőivel, akik a szociális gazdaság területén tevékenykednek. Ők elmesélték, hogy hogyan jutottak arra a felismerésre, hogy hogyan lehet olyan vállalkozást létrehozni aminek nem csak anyagi, hanem erkölcsi haszna is van.