Kategóriák
Tanulmány utak

Mezőkövesdi tanulmányút 2019.01. 29-30.

2019. évi első találkozónk a Mezőkövesdi tanulmányút volt. Nagyon rossz időt fogtunk ki, végig havazott. Ennek ellenére végre tudtuk hajtani a szakmai programunkat.

Délben érkeztünk meg Mezőkövesdre, ahol már várt testvéregyesületünk vezetősége. Elsőként elfoglaltuk szállásunkat a Nefelecs Hotelben, majd ebédet követően a konferencia teremben megtartottuk szakmai programunkat.

Az utazás résztvevői tájékoztattuk a társadalmi vállalkozások lényegéről, majd megismerhettünk néhány helyi társadalmi vállalkozást is.

A Matyó Design Prod Szociális Szövetkezet bemutatkozott.Elmondták, hogy a szövetkezetet nagy reményekkel indították el. A fő tevékenység matyó motívumokkal ellátott ruhák és kiegészítők gyártása volt. A szövetkezet célja a térség fejlesztése, marketingje a matyó termékeken keresztül.

A kezdeti lendületet visszafogta az, hogy nem tudtak megfelelő támogatáshoz jutni a működésükhöz és a fejlesztéseikhez, bár az önkormányzat erejéhez mérten támogatta őket. A munkatársak foglalkoztatása nagyon sok pénzt emésztett fel, így mire értékesíthették volna termékeiket, addigra minden tartalékukat felélték, amit csak kis mértékben ellensúlyozott az árbevétel.

A szövetkezet vezetői elmondták, hogy a társadalmi vállalkozás terhei ugyanúgy felmerülnek, mint egyéb vállalkozások esetében. Sajnos a szövetkezet végelszámolással megszüntetésre került.

A Tudáspontok SZ-SZ Oktatási Szociális Szövetkezet sorsa kicsit jobban alakult, mivel nem kellett alapanyagot, gépeket vásárolni az induláshoz. Így csak a bérköltségek és szolgáltatási díjak merültek fel teherként. Ennek megfelelően sikerült a szövetkezetnek megerősödnie, így képes fentarthatóan tovább működni.

A vendéglátóinknak bemutattuk az Újkígyósi Szolgáltató Szociális Szövetkezet működését és elnyert támogatásait.

A Gyulai Foglalkoztatási Egyesület képviselője elmondta, hogy a társadalmi vállalkozások egy térségben úgy tudnak működni, ha van egy olyan személy vagy szervezet, amely segíti őket a munkájukban. Nagyon neheze jutnak ezek a vállalkozások információkhoz, így szükséges hogy valaki, mintegy mentorként álljon a szervezet mellett és tájékoztassa az adózási, pályázati lehetőségekről és kötelezettségekről.

Program:

1 nap.

07.00-12.00 Utazás Mezőkövesdre

12.00-12.30 Szálláshely elfoglalása

12.30-13.30 Ebéd

14.00-19.00 Helyi szociális szövetkezetek bemutatkozása

19.00-20.00 Vacsora

2 nap

08.00-09.30 Reggeli

09.30-11.00 Kulturális program (Matyó Múzeum, Matyó tájház)

11.00-12.30 Ebéd

12.30-17.00 Utazás Gyulára

07.00-12.00 Utazás Mezőkövesdre

Mezőkövesdre történő utazásunk közben Flinta Jánosné tartott előadást Gyula és környéke foglalkoztatottsági helyzetéről.

Elmondta, hogy Gyulán erősen megcsappant a munkakeresők száma. A szakmunkákra szinte lehetetlen embert találni. Ez abból adódott, hogy az alacsony bérek miatt a szakmunkások nagy része elvándorolt nyugat-európába. Németországban, Nagy Britanniában lényegesen magasabb bért tudtak kiharcolni maguknak – még ha nem is mindig a saját szakmájukban, nem is mindig képzettségüknek megfelelő munkát végeznek.

Gyula alapvetően értelmiségi polgárvárosnak számított. A fiatal és középkorú értelmiségiek is elhagyták a várost. Ők Szegedre vagy Budapestre költöztek nagyobb lehetőségek reményében.

Az álláskeresők struktúrája alapvetően átalakult a városban. 10 évvel ezelőtt egyetemi, főiskolai végzettséggel nagyon ritka volt a munkanélküli. Zömében a szakmunkások és az alacsony végzettségűek kerestek munkát.

Ma az ipari fejlődéssel az alacsony végzettségű inaktívokat felszívták a multinacionális ipari vállalatok. Nagyon sokan dolgoznak Győrben, Esztergomban, Kecskeméten betanított munkásként. Ezek a foglalkoztatók az itthon elérhető bérek többszörösét kínálják, és emellett a szállást és az ellátást is finanszírozzák.

A mai álláskeresőket tekintve a városban arányaiban megemelkedett a diplomás álláskeresők száma. Ez adódhat abból, hogy a térségben a vállalkozók nem tudják, vagy nem akarják megfizetni a diplomás munkaerőt, de adódhat abból is, hogy az egyetemek főiskolák túl sok fiatalt képeztek ki, és ők nem akarnak elvállalni bármilyen munkát.

Eddig a felkínált állások zömébe diplomás munkavállalókat vártak, ma már a bankok is középfokú végzettséggel rendelkező munkatársakat várnak, és vesznek fel ügyfelesként nem kulcs pozíciókba.

A diplomások nagy része arra kényszerül, hogy önálló vállalkozásba kezdjen. Sokan kezdenek internetes vállalkozásokba, bloggerkednek, youtuberkednek, és olyan munkákat végeznek, amelyről nekünk vidéki közép és idős korosztálybelieknek nincs tudomásunk.

Megváltozott munkaképességgel érdemes nyitottnak lennünk az újra, hiszen ahogyan a fiatalok európai szintű jövedelmet tudnak ezzel szerezni, az idősebbek számára is van esély a megélhetésre.

14.00-19.00 Helyi szociális szövetkezetek bemutatkozása

A délutáni szakmai találkozónkon megjelent a Matyó Design Prod Szociális Szövetkezet képviselői, akik bemutatták szociális szövetkezetük működését, alapítással kapcsolatos nehézségeiket.

Az alapötlet, hogy a matyó mintákat alkalmazzák minden ruhadarabon, és ezzel növelik a térség turisztikai vonzerejét nagyon jó volt.

Nagyon kevés támogatáshoz jutottak, és az értékesítéssel is komoly nehézségek voltak. Sajnos ma Magyarországon a könnyűipar nagyon nehéz helyzetben van. A ruhákat olcsóbb Kínából, Indiából megrendelni, mint akár az alapanyagokat helyben megvásárolni.

A Tudáspontok SZ-SZ Oktatási Szociális Szövetkezet helyzete azért jobb, mert nem kellett gépeket vásárolniuk és alkalmazottakat fenntartani. Ők szellemi tőkéjüket fektették a szövetkezetbe. Az oktatásra mindig van kereslet. A nyelvtanulás nagyon fontos a fiatalok számára. Sok nyelvtanár van, akik munkaidőn kívül mindenféle céges procedúrát elkerülve oktatnak nyelvet. A szövetkezetben részt vevők a hatályos jogszabályok betartásával hoztak létre egy olyan szervezetet, ahol legálisan tudnak munkát végezni, és annak bevételeivel gazdálkodni.

2. nap

08.00-09.30 Reggeli

A reggelit úgy terveztük, hogy közben tudjunk beszélgetni az előző nap elhangzottakon. A reggeli során értékeltük a bemutatkozó szervezetek munkáját, levontuk a tanulságokat.

Egy társadalmi vállalkozás elindítása komoly tervezést igényel. Tudnunk kell előre, hogy milyen kereslet van a termékünkre, milyen erőforrásokra lesz szükségünk és milyen bevétel mellett milyen kiadásokra kell számítanunk.

Mint láthattuk sok társadalmi vállalkozás indult el nagy reményekkel állami támogatással, és a támogatás megszűntével derült csak ki, hogy hosszú távon nem fenntartható a munka amit végeznek.

Azok a vállalkozások viszont amelyek nem olyan nagy álmokat kergetve egy egyébként is működő vállalkozás keretét képezik, tudnak fennmaradni és tovább fejlődni.

Ezeknél a társadalmi vállalkozásoknál a pályázati támogatás valóban a továbblépést, a fejlődést segíti.

12.30-17.00 Utazás Gyulára

A hazafelé tartó úton Flinta Jánosné a szervezetek pályázati elszámolásokkal és tárgyi eszközök nyilvántartásával kapcsolatban tartott előadást.

Részt vett több társadalmi vállalkozásban könyvelőként, így sok esetben átlátta a nyertes pályázatokkal kapcsolatos tennivalókat.

Általában az EU támogatásoknál sokan részesítik előnyben tárgyi eszközök beszerzését. A tárgyi eszközöket minden esetben nyilvántartásba kell vennie a szervezetnek, és a számviteli, illetve az adójogszabályokban megadott kulcs szerint amortizációt kell rá elszámolni.

A pályázati rendszerek a nyertes pályázót kötelezik a tevékenység fenntartására. A fenntartási időszak alatt a tárgyi eszközök nem adhatók el, nem adhatók bérbe. Csak arra a tevékenységre használhatók, amire a pályázó a pályázatát beadta.

Kategóriák
Műhelymunkák

Műhelymunka 2019.01.12.

Ma is hazai jó gyakorlatok elemzésével kezdtünk, majd délután a határon átnyúló foglalkoztatást  vizsgáltunk meg-

A magyar Regens Wagner Közhasznú Alapítványt 2000 júniusában hozták létre. Az alapító célként az értelmi fogyatékos személyek társadalmi integrációjának elősegítését határozta  meg.  E  cél  megvalósítása  érdekében  hozta  létre  Balatonmáriafürdőn magyarországi  székhelyét,  ahol  középsúlyos  és  halmozottan  sérült  fogyatékos személyeknek nyújtanak 26+5 fő részére bentlakásos és átmeneti ellátást,

Az intézményben  terápiás  és fejlesztőfoglalkoztatás,valamint akkreditált rehabilitációs foglalkoztatás lehetősége biztosított 42 fő számára.

A bentlakásos intézményben és a TL házban élők közül mindenki dolgozik. A mindennapok a munka köré szerveződnek, így az új lakók is erre szocializálódnak.

Akkreditált foglalkoztatás keretében dolgoznak a jobb képességű személyek,  de  nem  csak az intézmény ellátottjai, hanem vannak olyan megváltozott munkaképességű dolgozók is, akiket  a  Munkaügyi  Központon  keresztül  alkalmaznak  akár  tranzit,  akár  tartós foglalkoztatásban.

A vendégházat az   akkreditált  foglalkoztatás  keretein  belül  működtetik,  így  az  a foglalkoztatás egyik helyszíne. A 30 szobás, 60 ágyas vendégház ellátásán jelenleg 23 fő dolgozik. 

Az  ellátottak szobaasszonyi  feladatokat,  általános takarítást,  3,7  hektáron parkgondozást és konyhai feladatokat végeznek, mivel a szobákat reggelivel lehet igénybe venni.  Ahhoz,  hogy  minden  rendben  legyen a vendégház körül, folyamatos munkavégzés szükséges télen és nyáron is.

Kora tavasztól késő őszig érkeznek a vendégek, télen pedig a szobák karbantartása és a szezonra való felkészülés zajlik. A vendégház és az intézményi textíliák tisztítása miatt mosodát is üzemeltetnek, ahol a fogyatékos személyek kisegítő munkát végeznek (szintén akkreditált foglalkoztatás keretein belül).

Akkreditált  foglalkoztatásban  lehetőség  van  még bérmunkát–használt  eszközbontás, elektromos  vezetékek  kötegelése–végezni,és kreatív  tárgyakat készíteni  a  kerámia-, valamint a szövőműhelyben. A fejlesztő foglalkoztatás keretében azok dolgoznak, akiknek nem olyan jó a munkabíró képességük,   nem   tudnak   komplex   feladatokat elvégezni –de valamilyen feladatot mindenkinek  biztosítanak.  Például  egy  cégtől  kapnak  használt  csomagoló  eszközt.  Nagy nejlon  zsákokat  kell  átnézni,  ami  még  használható,azt  kisimítják,  összehajtják,  és  újrafelhasználásra  kerül.

Itt  dolgozhat az  a  mozgássérült  is,  aki  nem  tesz  mást,  mint  egy kartondobozból  adogatja  a  zsákokat azoknak,  akik  ezt  egy  asztalon  kiegyengetik  és összehajtogatják. Ezt a munkát ő ülve is tudja végezni, közben megkíméli a többiek gerincét és időt takarít meg nekik. Fejlesztő foglalkoztatásban a következő munkatevékenységeket végzik:

  • használt eszközbontás (nejlonozás)elektromos vezetékek kötegelése
  • nylon kupakok tisztítása
  • kézműves termékek készítése (pl.párnák, vászontáskák)
  • anyagok előkészítése szövéshez, varráshoz
  • gyógynövénytermesztés
  • szövés

A Fény Felé Alapítvány integrált szervezeti formában, három területen biztosít ellátást. A három ellátási szakterület a felnőtt társadalmi lét fontos szegmenseit alapozza meg: lakhatás, munka, rendezett életvitel és részvétel a társadalomban.

1999-ben a Fény Felé Gondozóházba a Debreceni Egészségügyi Gyermekotthonból kiköltözött 6, értelmileg akadályozott fiatal, akiknek átlag életkora 19 év volt. Ők a nagy bentlakásos intézmény „elit lakói” közé tartoztak (bár iskolai végzettségük nekik se volt), hisz napjuk egy részét egy elkülönített foglalkoztatóban töltötték, ahol szőttek, fafaragásokat készítettek.

A szakemberek fontosnak tartották, hogy a kiköltözés után se szűnjön meg a munka lehetősége (az intézménybe már nem járhattak vissza dolgozni), reggel elinduljanak, napközben hasznos munkát végezzenek, a fizetésükből pedig egészítsék ki ellátásuk költségeit.

Lényeges volt, hogy minden nap dolgozni kellett menni, melyhez még a nagyintézményben kialakult a fiatalok életében a struktúra: reggel felkelés mindig ugyanabban az időpontban, öltözködés, mosakodás, reggeli és indulás a munkába – így a rendszeresség a vérükbe ivódott.

Kezdetben egy lovardában dolgoztak, de voltak közmunkások, kertgondozók, önkéntes munkások is. 2003-tól egy akkreditált foglalkoztatóban dolgoztak, majd 2005-től az alapítvány tartós bérbe kapott egy 60 m2-es ingatlant az önkormányzattól, itt egy másik alapítvány lakóival közös foglalkoztatást szerveztek meg. Elsősorban gyapjú szőnyegek készültek itt és kisebb ajándéktárgyak.

2006-ban az alapítvány az országban elsőként kapott működési engedélyt szociális foglalkoztatásra, s így állami támogatást, ami alapja volt a kiszámítható, tartós foglalkoztatás megszervezésének.

Logikusnak tűnt, hogy szövéssel kezdjenek foglalkozni, hiszen ezt a munkát tanulták és végezték a fiatalok korábban a gyermekotthonban, így elindult a rongyszőnyegek szövése kézi, 30×50 cm-es szövőkereten, emellett rafiából készítettek ajándéktárgyakat, amit a foglalkoztatóban és a mellette lévő kis piacon árusítottak. 2007-ben felvették a kapcsolatot egy – többek között gyapjú termékeket gyártó és forgalmazó – bútoripari céggel, így 2011-ig kizárólag gyapjú anyag szövésével foglalkoztak a munkatársak.

Nagy volt a kereslet ezekre a termékekre, magas áron lehetett értékesíteni, és lehetőség nyílt fejlesztésre – új szövőszékek vásárlására – is. Közben folyamatosan szerveztek a foglalkoztatottaknak oktatást a gyapjúszövés technikáinak tökéletesítésére, és folyamatosan kutattak értékesítési partnerek, helyszínek és újabb lehetőségek után.

2010-ben nyílt meg a második szociális foglalkoztató műhely az Esélycentrum nappali foglalkoztató új épületében. 2014-ban a folyamatos foglalkoztatás, fenntartás érdekében bővítették a létszámot megváltozott munkaképességű szakdolgozókkal (pl. szociális gondozó, portás, karbantartó, varrónő, bolti eladó, kertgondozó, egyszerű ipari foglalkozású betanított munkás) – már akkreditált foglalkoztatóként.

2014 óta saját boltja is van az alapítványnak Debrecen belvárosában, ahol a műhelyekben készült termékeket árusítják.

Ebéd után a foglalkoztatási helyzet javításán dolgoztunk.

A foglalkoztatási helyzet javításának egyik nagy lehetősége a nemzetközi kapcsolatok élénkítése.

A Dél-alföldi régió nagyon kedvező helyzetben van azáltal, hogy Románia és Szerbia emberi közelségbe került.

Ha összehasonlítjuk a fővárosi és vidéki életet, Budapesten egy egy munkahelyre történő eljutáshoz szükséges egy másfél óra. Tehát nincsenek ugyan nagy távolságok de mire a különböző közlekedési eszközökön eljutnak a dolgozók a munkahelyükre ez napi 2-3 órát is elvesz a szabadidőből.

A dél-alföldi régióban mindenki a saját településén keres munkát. a mobilitás nem túl nagy. Pedig az említett Budapesti másfél órás munkahelyre utazás itt lehetővé tesz egy Gyula-Arad, Gyula-Nagyvárad vagy Szeged-Szabadka ingázást.

Magyarországon a legutóbbi években egyre csökken a munkanélküliség és egyre nagyobb a munkaerőhiány. Az M44-es gyorsforgalmi út megépítésével ez tovább fog növekedni, hacsak termelő vállalatok nem fognak erre a területre költözni.

Románia nyugati részén egyre növekszik a munkaerőhiány, és növekszenek a bérek is. Ma már többen vállalnak romániai nagyvárosokban munkát, hiszen a munkabérek sok esetben magasabbak a dél-alföldi régióban elérhető jövedelmeknél.

Mivel az ingázás nem vesz igénybe több időt, mint amit egy budapesti átlagpolgár elszenved, így ez megoldást jelenthet a helyi foglalkoztatási problémákra.

Ez a fogyatékkal élők számára nem jelent olyan komoly előnyt, hiszen kerekesszékkel áthidalhatatlan problémát jelent a határon át történő ingázás.

Ennek az ingázásnak komoly hátránya még a nyelvtudás hiánya. Többen vannak, akiknek Magyarországon a román az anyanyelve. Ők jól boldogulnak a romániai üzleti életben. Többen választják azt, hogy romániai egyetemen végzik el tanulmányaikat.

Esélyt jelentene a régióban a román és a szerb nyelv nagyobb körben történő oktatása, hogy itt, a határok közelében a munkavállalók könnyebben mobilizálhatóak lehetnek.