2019. július

A tanulmányút célja olyan társadalmi vállalkozások megismerése, amelyek az ország ezen területén találhatók.

A szociális szövetkezeti mozgalom Tokajon és környékén kiemelten aktív volt.

Program:

1 nap.

07.00-11.30 Utazás Tokajba

11.30-12.30 Ebéd

12.30-18.30 Szakmai program helyi szervezetekkel

18.30-19.30 Városnézés

19.30-20.30 Vacsora

2 nap

08.00-09.30 Reggeli

09.30-12.00 Szekcióülések

12.00-13.00 Ebéd

13.00-14.00 Szakmai program értékelése

14.00-18.00 Utazás Gyulára

07.00-09.30 Utazás Tokajba

Az utazás során felkészültünk a Tokaji szakmai programra. A felkészülés keretében a szakmai vezető rövid ismertetőt tartott azokról a szervezetekről, akik bemutatkoznak.

Bemutatta a Tokaj és környéke gazdasági helyzetét.

A Tokaj nevet az egész világon a borral azonosítják, de a világörökségi címet az ezzel együttjáró szőlőtermelési és borászati kultúra megőrzéséért is kapta. A Magyarország észak-keleti részén elterülő borvidéken előkerült a mai szőlőfajták közös ősének tekinthető miocén kori ősszőlő levelének lenyomata – elmondható tehát, hogy a szőlő Tokajban őshonos. Ez a kivételes mikroklímának; a vulkanikus és posztvulkanikus tevékenységek következtében kialakult talajviszonyoknak, a kedvező fekvésű lejtőknek, a Bodrog és Tisza folyók keltette őszi párának köszönhető. A hordónak való tölgyfák is itt helyben nőnek, a bor érését pedig a pincék falán megtelepedő különleges penész segíti. Az eredményt egészen a legutóbbi időkig gyógyszerként is számon tartották, XIV. Lajos francia király pedig a borok királyának, a királyok borának nevezte.

A Tokaj-Hegyaljai borvidék világörökséggé nyilvánított része összesen 27 települést foglal magába többek közt Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya legkiemelkedőbb termőhelyeit, de ide tartozik Sátoraljaújhelyen az Ungvári pince, Sárospatakon a Rákóczi pince, Hercegkúton a Kőporosi és a Gomboshegyi pincék, valamint Tolcsván az Oremus és a Bormúzeum pincéi is.

A terület mind földtörténetileg, mind földrajzilag egyedülálló adottságokkal rendelkezik. A vulkanikus és posztvulkanikus tevékenység eredményeképp sokféle talajtípus keletkezett itt, ez hatással van a talaj termő erejére, ásványi anyag tartalmára, hőelnyelő, hőtároló és visszasugárzó képességére. A kedvező fekvésű lejtők, a napsugárzás, a Bodrog és a Tisza közelsége, valamint a hosszú ősz nagyon kedvező klimatikus viszonyokat teremt, melynek egyik következménye, hogy a Botrytis cinera penészgomba nemesrothadást, vagyis a szőlőszemek aszúsodását váltja ki. A szőlőszemek mustja literenként akár 850 gramm cukrot is tartalmazhat, ezzel együtt magas savtartalom és aromaanyag is koncentrálódik benne. Az aszúszemek kiválogatása a fürtből már az 1600-as évek elejére gyakorlattá vált Hegyalján. A sajátos mikroklímának köszönhetően a pincék falán különleges pincepenész telepedik meg, mely a bor érési folyamatára van jótékony hatással.

Borospince

A magyarság borkultúrája kettős eredetű: egyesíti a keleti, kaukázusi és a nyugati, római szőlőművelési hagyományokat. Ezek tükröződnek Tokaj-Hegyalja szőlőtermesztésében és pinceépítési szokásaiban. A szőlőművelés és borkészítés meglétét itt már a honfoglalás korában valószínűsítik, bár erre vonatkozó tárgyi bizonyítékok nincsenek. A XII. század második felétől, a vallon telepesek megérkezésétől kezdve viszont már adatokkal bizonyítható a szőlőművelés elterjedése ezen a vidéken.

Az évszázadok során különböző népcsoportok -szászok és svábok, lengyelek, románok, örmények és zsidók- telepedtek meg itt, akik mind gazdagították a gazdasági, társadalmi életet, azon belül a bortermelés kultúráját. Ezt a sokszínűséget tükrözi a települések egyházi és világi építészete. A népi építészet emlékei mellett egyedülálló értéket képviselnek az arisztokrácia és a polgárosodó parasztság XVI-XVII. századi épületei is.

A terület 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet – a világon elsőként – zárt borvidékké nyilvánította.. A jellegzetes szőlőbirtokok, farmok, falvak és kisvárosok mélyen fekvő, ősi borpincéiben nyomon követhető a tokaji bor termelésének minden mozzanata. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji történelmi borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára

Tokaj-Hegyalján tehát a táj, az ökoszisztéma, az emberi kultúra és tradíciók olyan egyedülálló összefüggése és egymásrautaltsága alakult ki, amelynek megőrzése és bemutatása egyetemes érdek.

Ma is figyelemmel kell legyünk a térség mezőgazdasági, bortermelő iparára és a turizmus fenntartására és továbbfejlesztésére. A helyi lakosság és a helyi vállalkozók alapvető érdeke a a borturizmus fejlesztése. Ez esélyt teremthet a megváltozott munkaképességűek számára is.

12.30-18.30 Szakmai program helyi szervezetekkel

Először a bózsvai Helyi Portékaláka Szociális Szövetkezet történetét ismerhettük meg. A „Portékaláka” Csudaíz Mézeskalácsa kizárólag kézi munkával formázott és díszített eredeti mézeskalács. Hegyvidéki termelői mézből, sok fűszer felhasználásával, hagyományt őrzően és teremtő szándékkal, különleges és titkos recept alapján készül.

Bemutatkozott a tokaji Fűzfonó Kézműves Szociális Szövetkezet. A szövetkezet különböző kereskedelmi termékeket állít elő. Gazdasági kosarakat, demizsonokat, madáretetőket, kuckókat. Viszonylag nagy kereslet van a szövetkezet termékeire, amit – ugyan nem nagy haszonkulccsal – de lehet értékesíteni a megyében és azon túl is. A helyi turizmust is segítik a kosaraik, mivel több helyen megvásárolható kézműves termékeket árulnak.

Bemutatkozott a LACTUCA Építőipari Szociális Szövetkezet, amelyet 2013-ban alapítottak Zsaroltyánban. A vállalkozás alaptevékenysége lakó-és nem lakó épületek építése, egyéb építőipari és kőműves munkák kivitelezése, generálkivitelezés, felújítás, könnyűszerkezetes házak, csarnokok építése. A térség meghatározó építőipari vállalkozásává nőtte ki magát. Több helyi és környékbeli szakembernek ad munkát, akik között előnyben részesítik a hátrányos helyzetű munkavállalókat. A dolgozóik között több roma származású munkavállaló van, akik sajnos származásuk miatt nem kaptak máshol lehetőséget.

Márton Gábor elmondja, hogy a Mozgáskorlátozottak Egyesülete sajnos nincs ilyen helyzetben, hogy építőipari vállalkozásba kezdhetne. A tagság teljes mértékben megváltozott munkaképességű személyekből áll, és az építőiparban különösen fontos a testi erő.

Bemutatkozott a Brumm Szociális Szövetkezet, amely a Szolnok melletti Rákóczifalván alakult. A megalakulást az Emberkék az Emberért Egyesület ösztönözte és segítette, és azóta is folyamatosan segíti. A szövetkezet tagjai egyrészt az egyesület tagjaiból, a rákóczifalvai játékmaci-gyűjtemény létrehozójából, valamint a tartósan regisztrált álláskeresőkből állt össze, utóbbiak szeretnék a saját kreativitásukat kihasználni, és megszüntetni önhibájukon kívüli passzív munkaerőpiaci státuszukat.

A szövetkezet munkájában önkéntesek is részt vesznek, akik azonosulni tudnak céljaikkal. Az ő motivációjuk az, hogy a település fejlődését segítsék. Az önkéntesek között van politológus, közgazdász, munkanélküli, nyugdíjas, aktív dolgozó. Szövetkezetük megalapítását, és egy projektjét az OFA támogatta.

Térségi szinten a vidékfejlesztés egyik fontos elemének lehet tekinteni a szociális szövetkezeteket. A „Brumm” Szociális Szövetkezet településükön valós igényt elégít ki. A szövetkezet tagjai évekkel ezelőtt elkezdték a szervezést és az együtt-gondolkodást: hogyan lehetne megvalósítani a szervezet céljait. A közös jövő tervezését az a gondolat indította el, hogy az itt élő embereknek saját maguknak kell élhetőbb körülményeket megteremteniük.

A szövetkezet tevékenységi körét alkotja: a macivarrás és egyéb dísztárgyak készítése („Kurucmaci”, mely zsűrizett termék, „Rákóczi” maci, „Kossuth” maci, kézműves kézbábok), Rákóczifalva kultúrájához és hagyományaihoz köthető termékek előállítása; a régi kézműves szakma fölélesztése – merített papír készítése, illetve ennek felhasználásával dekoratív csomagolóanyag, és egyéb papírtermékek (levélpapírok, borítékok, meghívók, oklevelek, dosszié stb.) gyártása.

2. nap

08.00-09.30 Reggeli

A reggeli során, az előző napi élmények hatására felmerültek kérdések.

Megismerhettük Tokaj térségét és Tokajhegyalját. A térség turisztikai vonzereje elsősorban a nyári és őszi időszakra korlátozódik. Ilyen területeken mindenképp érdemes olyan tevékenységeken elgondolkodni, amelyek a turisztikai szezonon kívül vannak. Egyszerre kell a munkahelyek teremtéséről és a munkaerő előteremtéséről beszéljünk. Ha a rászorulók fejével gondolkodunk, akkor kevés a munkahely és kevés a lehetőség. A vállalkozó fejével gondolkodva kevés a hadra fogható munkaerő. A turisztikai szezonon kívüli időszakokban sokkal több a szabad munkaerő, így nagyobb esély van egy olyan vállalkozás létrehozására, amelyik nagy munkaerő-szükséglettel rendelkezik.

09.30-12.00 Szekcióülések

A szakmai program során a résztvevők több szekcióra váltak szét. Egyik szekció a kreatív üzletfejlesztéssel, ötleteléssel foglalkozott, míg a másik szekció megvizsgálta az ötletek pénzügyi megvalósíthatóságát.

Nagy tanulság volt számunkra, hogy az ötletelések során nagyon sok – első hallásra – jónak tűnő vállalkozás van, amit komoly állami segítség nélkül nem lehet megvalósítani vagy fenntartani.

A pályázatokból megvalósult társadalmi vállalkozásoknál komoly terhet jelent a szakmai bírálónak a felelősség. Kétirányú teher nyomja a vállát. Egy részről fontos szempont az, hogy esélyt teremtsünk a hátrányos helyzetűeknek, másik részről pedig meg kell óvnunk őket az anyagi csődtől, a rossz üzleti döntésektől. Ha nem működik vagy nem is tud megvalósulni a támogatásból a projekt, az egyrészt pénzkidobás a kormányzat részéről, másrészt pedig a hátrányos helyzetű tagokat, társadalmi vállalkozásokat az eredetileg is nehéz helyzetükből egy még nehezebb helyzetbe sodorja.

13.00-14.00 Szakmai program értékelése

A szakmai tevékenység értékelése során kiértékeltük a térség megismerése és a helyi vállalkozások bemutatkozása alapján hallott gyakorlatokat, történeteket.

Fontos tanulság, hogy nagyon jól kell megválasztani a tevékenységet. Mindenképp egy olyan piaci rést kell találni, ami a for-profit szektornak nem hoz elegendő jövedelmet. Ezzel elkerülhető a komoly konkurencia megjelenése és a konrurenciaharc.

A társadalmi vállalkozásoknak nem elsődleges célja a vagyon növekedése. A legtöbb társadalmi vállalkozás megelégszik azzal, hogy tagjai, munkavállalói számára jövedelmet tud teremteni.

14.00-18.00 Utazás Gyulára

A hazafelé vezető úton nemzetközi jó gyakorlatokat ismerhettünk meg a szakmai vezetőnk tolmácsolásában a „SPERANTA” Rehabilitációs Alapítvány és Oktatási Támogatási és Erőforrás Központ, Temesvár, Románia

A „Speranta” a fogyatékossággal élő gyermekek és családjaik részére nyújt szolgáltatásokat, hasonlóképp a tanárok és szakemberek számára. Évente több mint 250 gyermek kap megfelelő pszichológiai, pedagógiai, orvosi és szociális támogatást. Több mint 12 éves tapasztalattal az integrált oktatás tekintetében a „Speranta” országosan elismert intézményévé vált. A legfontosabb kurrens eredményei az IEN (Inkluzív Oktatási Hálózat) létrehozása, illetve az integrált oktatás új központjának megalapítása.

Erősségek:

• inklúzív oktatási irányelvek és gyakorlatok implementációja

• tanárok és más szakemberek attitűdjének formálása

• a problémakör és a terület érintettjeivel folytatott széleskörű együttműködés

Az OSI-MHI által finanszírozott „Nyitott Ajtók” projektsorozat célja a fogyatékkal élő gyermekekhez fűződő attitűdök megváltoztatása az érintettek oktatási rendszerbe és társadalomba történő beilleszkedésének megkönnyítése érdekében. Az EARC „Speranta” a jó gyakorlat országos modelljét képviseli ebben a kérdéskörben.

A román jogi keretrendszer előírja, hogy minden gyermek számára biztosítani kell az oktatáshoz való jogot, függetlenül a fogyatékosság típusától vagy szintjétől. Jogi megközelítéssel élve: a fogyatékkal élő gyermekek egyenlő esélyeket kell, hogy kapjanak a társadalmi életben való részvételre, beleértve az oktatást is. Mégis, sok fogyatékkal élő gyermek kiszorul az oktatási rendszerből.

A „Nyitott Ajtók” projektsorozat keretében a „Speranta” Rehabilitációs Alapítvány és a „Speranta” Oktatási Támogatási és Erőforrás Központ a megyei szintű oktatási szolgáltatásokat az integrált oktatás és a korai beavatkozás szempontjait előtérbe helyezve kezdte fejleszteni, azzal a céllal, hogy ép társaikkal azonos esélyeket biztosítson a vidéken élő fogyatékos gyermekek számára.

A „Speranta” Rehabilitációs Alapítvány és a „Speranta” Oktatási Támogatási és Erőforrás Központ kezdeményezést indított Inclusive Education Network (IEN) néven, melynek célja az inkluzív oktatási jogszabályok végrehajtásának újragondolása és előmozdítása. A projekt célja az inkluzív oktatás előmozdítása Romániában az IEN kezdeményezésével, kiterjesztésével és fejlesztésével.

A tevékenység magában foglalja a befogadó oktatási jogszabályok szakmai szempontú fejlesztésére és végrehajtására irányuló cselekvési és lobbitevékenységet. Kifejezett cél az integratív módszerekkel kapcsolatos tudatosság erősítése, az érintett szereplők közötti hatékonyabb kommunikáció elősegítése, melyet egy internetes portál létrehozásával valósítottak meg.

A projekt másik eredménye egy szolgáltató központ létrehozása volt Comloșu Mare (Nagykomlós) településen, mely 50 fogyatékkal élő gyermeket illetve az érintettek családjait, tanárait segíti a vidéki térségben. A központot a helyi iskola és önkormányzat együttműködésével alakították ki a „Speranta” modell alapján. Az intézmény olyan térségben kezdte meg működését, ahol ilyen jellegű szolgáltatás korábban nem volt.

Néhány eredmény és kimenetel:

• Comloșu Mare (Nagykomlós) új szolgáltató központja a befogadó oktatás támogatására a vidéki térségben

A Comloșu mare-i „Nyitott Ajtók” központ 2007 októberében nyílt meg egy „Speranta”-projekt részeként, mely projekt az „Együtt az inklúzív oktatás felé” címen futott. A központot több helyi partnerrel közösen alakították ki: az önkormányzat, az iskola, az Iskola Felügyelőség és a Temes Megyei Tanács is támogatta a kezdeményezést, amelyet a Nyitott Társadalom Intézet és a Rotary Klub finanszírozott. A pszichológusokból, beszédterápiás és támogató tanárból álló csapat már az első néhány hónapban több mint 30 fogyatékkal élő gyermeket vizsgált meg, és a szakmai fejlesztőmunka is elkezdődött. A központ alkalmas arra, hogy 50 fogyatékkal élő gyermeket fogadjon a térségből.

• A fogyatékkal élő gyermekek elfogadottságának növelése az inkluzív oktatás eszközeivel

A Központban gondozott, még nem iskoláskorú fogyatékossággal élő gyermekek 75%-a normál óvodákba jár. A Központban gondozott iskoláskorú fogyatékossággal élő gyermekek 95%-a normál iskolákba jár. Látható tehát, hogy a Központtal kapcsolatba került gyermekek oktatási rendszerbe történő integrációja magas szinten áll.

• Az IEN dinamikusan fejlődő szakmai hálózata és anyagi támogatást nyújtó kapcsolatrendszere

Az IEN-t eredetileg megyei szintű szövetségként alakították meg, hogy előmozdítsa az inkluzív / integrált oktatást a vidéki területeken működő iskolák és óvodák körében. Egy integrált oktatási hálózat kiépítésére volt szükség, mivel a feladatokat egyetlen intézmény nem lenne képes elvégezni. E célból partnerségi struktúrák kialakítása kezdődött meg az oktatási intézmények között. Az IEN nem csupán az oktatási intézmények, hanem csatlakozni kívánó magánszemélyek számára is nyitva áll. Az Inclusive Education Network (IEN) folyamatosan működik és növekszik, és kiemelt hangsúlyt fektet tagjainak és tevékenységének láthatósága, felelősségére és szakmai hitelességére. A hálózat több mint 50 partnerségi szerződést kötött óvodákkal, iskolákkal, egyetemekkel és magánszemélyekkel az eredetileg meghatározott megyei hatókört ekképp jelentősen meghaladva.

A hálózat mögé felsorakozott, üzleti szférában érdekelt támogató közösség egyre aktívabban vesz részt az inkluzív oktatás előmozdításában és további pénzügyi támogatások biztosításában. Az IEN számos nagylelkű szponzora közül kiemelendő a Rotary Club, mely felajánlotta egy játszótér felszerelését, illetve oktatási anyagokat és karácsonyi ajándékokat vett több mint 250 fogyatékkal élő gyermek számára.

• Az oktatási reform hatékonyabbá és fenntarthatóvá tétele regionális szinten

A szervezet jelenleg is intenzív lobbitevékenységet folytat az inkluzív oktatás terjesztéséért Romániában. Az szakpolitikai döntéshozókkal folytatott első találkozó Bukarestben kerül megrendezésre 2008. március 12-én. A lobbitevékenység célja, hogy olyan oktatási törvényt fogadtasson el, mely figyelembe veszi a fogyatékkal élők esetében kiemelten fontos korai beavatkozást és inkluzív oktatást.

• Termékek: információs és oktatóanyagok

A „Speranta” egy szakemberei által készített, több mint 10 könyvből álló kiadvány-gyűjteményt publikált különböző témákban: autizmus, ADHD, Asperger-szindróma, magatartászavar, tanulási nehézségek, Down-szindróma, többszörös fogyatékosság, korai beavatkozás, stb. Ezen kívül a szervezet rendszeresen megjelentet egy inkluzív oktatási magazint is, melyből a szülők és a tanárok egyaránt tájékozódhatnak – hasonlóképp a szervezet weboldalán elérhető anyagokhoz.

A projekt hatásvizsgálata a Temesváron 2006. november 16-án megrendezett „A befogadó oktatási hálózat felé vezető lépések” c. rendezvény megszervezése keretében történt. A rendezvényen több mint 200 résztvevő vett részt, köztük a hálózat tanárai, az IEN-hez tartozó iskolák és óvodák igazgatói, továbbá szülők, a helyi és országos oktatási hatóságok szakemberei, illetve a média képviselői.